Válságálló a hazai rendszer
Harmonizáltan működő gazdaságpolitikával jelentős eredményeket lehet elérni az államadósság csökkentésében – mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Lényeges, hogy néhány éven belül csak forintban lesz denominálva hazánk adóssága, mivel öt-tíz éves távlatban nagy előnyt élveznek majd azok az országok, amelyek saját devizájukban vannak eladósodva – tette hozzá Szabó László, a Hold Alapkezelő igazgatóságának elnöke. Kiemelte, hogy aki érzékeny a kamatokra, az vehet inflációkövető állampapírt, akit ez nem érdekel, az csaknem nullaszázalékos kamattal tartja a pénzét a bankban.
Barcza György szerint a külföldi befektetőknek a hatalmas források miatt már alacsonyabb hozamszint is megfelelő, de a hazai lakosságnak ez nem elég. A lakáshitelek rekordmagasan vannak, a látra szóló betétek és a készpénzállomány ugyancsak magas aránya mögött a lakáspiaci likviditás emelkedése áll. „Tízszázalékos lakáspiaci növekedéssel mi sem versenyezhetünk” – mondta. Ha a boom lassulni kezd, ez a 14 ezermilliárd forintnyi vagyon új helyet keres majd magának, ebből pedig a lakossági állampapírpiac is profitálhat. Szabó viszont arra figyelmeztetett, hogy a bankok érdekeltségét is növelni kell, a lakossági állampapírok arányának tervezett duplázáshoz ugyanis szerinte az államkincstár nem lesz elég. Egy 0,1 százalékpontos jutalékemelés 0,3 százalékos kamatemeléssel lehet egyenértékű. Kedvezőnek tartja, hogy az állam a hitelfelvevőket a fix kamatozású és futamidejű hitelek felé tolja, az ÁKK vezetője szerint a mostani magyar rendszer már képes mérsékelni azt a sokkot, amely a világgazdaságot egy esetleges válság során érheti.
Fontos téma volt a konferencián a hatéves bérmegállapodás is, amely Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint kiszámíthatóságot teremt. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy látja, a munkaerőpiac szükségessé teszi a folyamatos bérnövekedést, de a következő években is nyűg lesz a cégeknek, hogyan tudják megőrizni versenyképességüket a növekvő bérköltségek mellett. Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerint a magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világon, és nem rossz a magyar alkupozíció a nemzetközi értékláncokban. Kiemelte, hogy 2009 és 2016 között a kkv-szektor termelékenysége 20 százalékkal nőtt, míg a nagyvállalatoké 16 százalékkal, tehát a cégek bírják a versenyt. Egyetértettek abban, hogy az innováció messze túlmutat azon, hogy gépeket vásárolnak. A kisvállalkozásoknál az újítást és a megújulást kell segíteni, miközben valódi innovációt a közepes és a nagyvállalatoktól lehet elvárni. Az ITM helyettes államtitkára szerint el kell érni, hogy innovációs tevékenységet hozzanak a multik a hazai üzemekbe. Az ehhez szükséges környezetet a kormányzatnak kell megteremtenie, rávéve a hazai nagyvállalatokat, hogy a nemzetközi piacokon is hasznosítható innovációkkal rukkoljanak ki.
