Az idén még megmarad a gyors növekedés
Magyarországon a gyorsuló növekedés korszaka véget ért, de a gyors gazdasági növekedés még az idén fennmarad – összegezte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb gazdasági prognózisát Vértes András, a cég elnöke. A gazdaságkutató a tavaly decemberi 3,2 százalékos előrejelzéséről 3,5 százalékra emelte az idei gazdasági növekedési prognózisát, az inflációs előrejelzését pedig 3,5 százalékról 3,2 százalékra mérsékelte.
A GKI szerint a tavalyi gyors növekedés mögött főként az uniós támogatások megelőlegezése állt, de ez a hajtóerő az idén már kevésbé hat. A helyét viszont átveszi a családvédelmi akcióterv, amely költségvetési szempontból fogyasztásélénkítő csomag, ezért megmarad a költségvetési politika prociklikussága. A monetáris politikában a magas – 3 százalék feletti – infláció már monetáris szigorítást igényelne, ám a jegybank e heti döntését, a kamatkondíciók szigorítását, amelyről Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, hogy egyszeri intézkedés, a GKI kutatói ellentmondásosnak ítélték, mert világosabb kommunikációra lenne szükség az MNB részéről – mondta Vértes András.
A magyar növekedést a belföldi felhasználás, vagyis a fogyasztás és a beruházások húzzák. A belső felhasználás 4,58 százalékkal emelkedhet az idén 3,5 százalékos növekedés mellett. Ez rontja a külső egyensúlyt, de a hatást ellensúlyozzák a tőkemérlegben növekvő uniós átutalások. Termelési oldalon az építőipar hajtja a növekedést, amelytől 2019-ben 8 százalékos emelkedést várnak, míg a feldolgozóiparban
3 százalékost. A foglalkoztatásban érdemi változás nem várható, a szakemberhiány fennmarad a termelő ágazatokban, míg a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra csökkenhet a tavalyi 3,7 százalékról.
A magyar gazdaság növekedése szempontjából kockázat lehet, ha a világgazdaság esetleg a vártnál jobban lassul, de a gyorsabb hazai jövedelemkiáramlás nagyobb növekedéshez is vezethet, csökkentve a külkereskedelmi aktívumot. Középtávon súlyos kockázat az EU-n belüli elszigetelődés és a folyó fizetési mérleg romlása.
