Minden innovációt kihívások indítanak el, napjainkban ez egyik legjelentősebb ilyen tényező az urbanizáció exponenciális növekedése. Mást jelent ugyanis főbb a városi felelősségek – mint a közbiztonság, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás vagy az energiaellátás – biztosítása, ha 300 ezer, 1 millió vagy 10 millió városlakóra kell menedzselni ezeket.
Márpedig 2050-re a világ lakosságának 70 százaléka városlakó lesz, és sok 10 milliónál nagyobb lakosú metropolisz lesz majd.
A folyamatos és exponenciális népességnövekedés növekvő keresletet fog eredményezni új szolgáltatások, rendszerek, megoldások iránt. Emellett az erőforrás-kereslet nagymértékű növekedésével is számolni kell, ami hatékonyabb, az új körülményekre érzékeny városi irányítási és működési modellek kidolgozását teszi szükségessé.
Ezekre a kihívásokra nyújt megoldásokat az okosváros, amelynek lényege, hogy az információs és kommunikációs technológiai megoldások segítségével javítsa az életminőséget, a városi erőforrások hatékony használatát.
Számos projekt most is zajlik
Bár még sok területen kell fejlesztéseket végrehajtani, világszerte számos pilot-projekt keretében tesztelték az életünket átalakító smart city alrendszereket, ezekben közös kulcselem az adatok begyűjtése, elemzésük és felhasználásuk.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A közlekedés területén már számos területen tesztelés zajlik. A Milton Keynes nevű angliai városkában például 2300 szenzor figyeli a parkolóhelyeket, hogy ki tudják szúrni a tilosban parkolókat, de már a büntetést is az okosrendszer szabja ki.
Barcelonában okos szemétgyűjtők mérik a konténerek töltöttségét, és a hulladékbegyűjtést ehhez igazítja, csak a megtelt kukákhoz irányítja a hulladékszállító autókat, ezzel pedig 10 százalékos költségcsökkentést tudtak elérni.
Glasgowban az automatizált közvilágítás, Szingapúrban pedig a forgalomirányítás terén kísérleteznek a smart city koncepció gyakorlati alkalmazásával.
De van magyar példa is: a BME és egy nemzetközi konzorcium közös fejlesztéseként megvalósuló SOLSUN-projektje a budapesti lámpatestekre helyezett szenzorokkal gyűjtöttek adatokat az utcai világításról, közlekedésről, emisszió- és zajkibocsátásról, és továbbították azokat feldolgozásra. A 2 éves projekt az energiafelhasználás és a légszennyezés mérséklését célozta.
Segítik a fejlesztéseket
A NKFIH maga is segíti a hazai okosfejlesztéseket, a hivatal nemzeti kapcsolattartó hálózata ingyenes támogatást nyújt, az információátadás, partnerkeresés, konzultáció és képzések mellett a forrásszerzésben, finanszírozásban is.
Uniós forrásból az EU Horizont 2020 több lehetőséget is kínál smart city témakörben is, ezek közül egy aktuális 30 millió eurós konstrukció az automatizált járműflotta fejlesztéséhez nyújt forrást, egy másik, 35 millió eurós program a felhasználóközpontú töltőinfrastruktúra fejlesztéséhez ad támogatást, de alacsony kibocsátású hajtások távolsági autóbuszok és teherautók számára 25 millió euró összértékben lehet pályázni április végéig.
A hivatal hazai forrásból is nyújtanak támogatást, az NKFIH négy konstrukció indítását tervezi, ezek a kkv-k, nagyvállalatok és a kutatói szférának is kínálnak forrásokat.
Az egyik kiírás a kisvállalkozások a versenyképességük javítását célozza, egy másik a piacképes termékek, szolgáltatások termékké fejlesztéséhez ad segítséget, a két további támogatási program pedig a kkv-k és nagyvállalatok, valamint az ipar és az egyetemek közötti innovációs együttműködések elősegítését finanszírozza.
