Életet lehel a vállalati kötvényekbe az MNB
A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a vállalatikötvény-piac likviditásának növelése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elindítja a Növekedési kötvényprogramot (NKP) – jelentette be a keddi kamatdöntő ülés után Matolcsy György jegybankelnök. Az NKP célja, hogy segítse a monetáris transzmissziót és forráshoz juttassa a magyar vállalatokat. A program keretösszege 300 milliárd forint, a vásárlásokat pedig július 1-jén kezdi meg a jegybank. Alapvetően minden cég forintban denominált kötvényét megvásárolhatja az MNB, ám néhány kritériumnak meg kell felelni. A vállalatnak magyar székhellyel kell rendelkeznie, és a hitelminősítésének legalább B+ kategóriájunak vagy ezzel megegyezőnek kell lennie, és az egy sorozatban kibocsátott értékpapíroknak el kell érniük az 1 milliárd forintot. Az MNB nem vásárolhat meg minden kötvényt, lényeges, hogy adott sorozatnak legfeljebb 70 százaléka kerülhet az NKP-n keresztül a központi bankhoz, és egy vállalatcsoporttól legfeljebb 20 milliárd forint értékben vásárolhat kötvényt, valamint az értékpapírok futamidejének három és tíz év közöttinek kell lennie. További kitétel, hogy pénzügyi vállalatok kötvényét nem veheti meg a jegybank az NKP keretében.
Válságálló finanszírozás
A Növekedési kötvényprogram illeszkedik a korábbi jegybanki hitelprogramok sorába, amelyek a magyar vállalatok forráshoz jutását segítették. Hasonló programja az Egyesült Királyság jegybankjának, a Bank of Englandnek és az Európai Központi Banknak is volt, ezek keretében a GDP 0,5–1,5 százalékával megegyező értékben vásároltak a központi bankok vállalati kötvényeket – az MNB a teljes keretet kihasználva a GDP 0,7 százalékának megfelelő értékű kötvényt vásárolhat. Lényeges eltérés azonban, hogy míg ezeknek a programoknak a mennyiségi lazítás – vagyis a monetáris politika úgynevezett galamb irányba eltolása – is céljuk volt, addig az MNB eszközének más az indíttatása, a gazdaságba pumpált pluszlikviditást ugyanis a preferenciális betéttel semlegesíti a magyar központi bank.
Az NKP kiemelt célja, hogy a magyar vállalatok a saját tőkéjükön, az uniós pénzeken és a bankhiteleken felül más forrásból is hozzájussanak a működésükhöz, beruházásaikhoz szükséges összegekhez. Lényeges elem, hogy míg egy válság esetén a banki hitelezés jellemzően befagy – ahogy ez a 2008-as válság idején is jól megfigyelhető volt –, addig a kötvénypiac tovább él, és a vállalatoknak lehetőségük lesz ebből a forrásból tőkét bevonni. Ennek köszönhetően hamarabb juthatnak a vállalat beindításához vagy válságkezeléséhez szükséges forrásokhoz, ami a kilábalás időtartamát jelentősen lerövidítheti. Az MNB arra számít, hogy a program beindításával emelkedhet a kereslet a vállalati kötvények iránt, így az NKP keretein felül bővülhet a vállalati kötvények piaca Magyarországon.
Lemaradt a magyar kötvénypiac
A gazdasági fejlettség és a nem pénzügyi vállalatok GDP-arányos kötvényállománya között erőteljes összefüggést fedezhetünk fel. Az Európai Unió fejlettebb országaiban nemcsak a teljes eladósodottság, de a vállalatok kötvénypiacról bevont forrásainak volumene is érdemben meghaladja a kevésbé fejlett országokét. A magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező államokban sok esetben fontos szerepet játszik a tőkepiac, amely segíti a vállalatok magasabb finanszírozási igényének a szélesebb befektetői bázissal való találkozását.
Az Európai Unió vállalatikötvény-állományának 70 százaléka az eurózónában található, a mintegy 1400 milliárd euró méretű piac az EU GDP-jének mintegy 13 százalékát teszi ki. A leginkább kiemelkedő a francia vállalatikötvény-piac, ahol a kötvények állománya a GDP 30 százalékának megfelelő értékű, a magas arány elsősorban az állami cégek aktív kötvénypiaci részvételének tudható be. Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is magas, a GDP 20 százaléka körüli az állomány.
A nem eurót használó kelet-közép-európai országok között Csehországban és Lengyelországban a legmagasabb a GDP-arányos vállalatikötvény-állomány, mindkét országban meghaladja a GDP 5 százalékát, de messze elmarad az eurózóna átlagától. A környező országok közül Magyarország rendelkezik az egyik legkisebb vállalatikötvény-piaccal, amely a harmadik negyedév végén mindössze a GDP 1,5 százalékát tette ki.
Az Európai Unióban a kevésbé fejlett országok esetén nemcsak a kötvényállomány, de a teljes vállalati eladósodottság is alacsonyabb. Míg egyes, fejlettebb nyugati országok esetén a vállalati eladósodottság – vagyis a bankhitel és kötvény formájában bevont finanszírozás állománya – elérheti a GDP akár 70 százalékát is, addig a kevésbé fejlett országok esetén ez az érték jellemzően a GDP 30 százaléka alatt van.
A hiteloldalon már léptünk
A reálgazdasági konvergencia egyik elengedhetetlen feltétele a pénzügyi konvergencia, amelynek keretében a bankszektor és a tőkepiac mélysége növekszik. Ezen a téren Magyarország esetében sikeres a felzárkózás, a vállalati eladósodottság, illetve a finanszírozást igénybe vevő vállalatok körének bővülésére még bőven van tér a jegybank szerint – fontos ugyanakkor, hogy ezek a piacok biztosítsák is a szükséges forrásellátottságot. Magyarországon a bankrendszer hitelezésen keresztüli támogató hozzájárulása különösen lényeges, mivel a finanszírozás alapvetően bankközpontú, a felzárkózáshoz viszont az egyéb finanszírozási formák hozzájárulására is kívánatos lenne.
