Emelkedett a mezőgazdaság kibocsátása
Bár tavaly meglehetősen hektikus volt az időjárás, összességében jó évük volt a növénytermesztő gazdaságoknak – emlékeztetnek a Szuperfarmon megjelent elemzésükben az OTP Agrár szakértői. Ez a nagy változékonyság egyes kultúrnövényeknek kedvezett, míg másoknak nem; helyenként előfordultak rekordközeli termésátlagok, és olyan területek is voltak, ahol az egész termés megsemmisült.
A búzatermés mennyisége nem változott 2018-ban, az ára viszont 13 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. A kukoricatermés 10 százalékkal haladta meg a 2017. évit, az ára pedig 7 százalékkal emelkedett, a gabonatermesztés eredményessége tehát jelentősen javult. Almából a tízéves átlagnál lényegesen több, 750 ezer tonnát is meghaladó mennyiség termett 2018-ban. A bőséges termés azonban az étkezési alma felvásárlási árának 22, az ipari almáénak pedig 62 százalékos csökkenését okozta.
Az állattenyésztésben a sertéságazat szenvedett el jelentős jövedelemcsökkenést. Ennek alapvető oka, hogy a vágósertés termelői ára 10 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A vágómarha termelői ára 2,2 százalékkal emelkedett 2018-ban, és 7,1 százalékkal több szarvasmarhát vágtak le, mint az előző évben. A baromfifélék vágása vágósúlyban 8,2 százalékkal nőtt, ezen belül azonban nagyon nagy volt a szórás. A csirkevágás 0,9 százalékkal csökkent, a pulykáé 1,6, a vágólibáé 26,7, a vágókacsáé pedig egészen kiugró mértékben, 78,8 százalékkal nőtt. A nyerstej-piac kiegyensúlyozott volt, a termelői átlagár csaknem 1 százalékkal emelkedett.
Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene a 2017. évi 4 százalékos csökkenés után 2018-ban 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növényi termékek kibocsátásának volumene 2, az állatok és állati termékeké pedig 6 százalékkal bővült. A mezőgazdasági termelői árak 2018-ban átlagosan 2 százalékkal emelkedtek 2017-hez viszonyítva. Ezen belül a növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiár-színvonala 3 százalékkal emelkedett, az élő állatoké és állati termékeké ugyanakkor 1 százalékkal csökkent.
A volumen- és árváltozás eredményeként és a termeléshez kötött támogatások figyelembevételével 2018-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának folyó alapáron számított értéke 4,5 százalékkal haladta meg a 2017. évit.
A növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya az előzetes számítások szerint 63-37 százalék, míg 2017-ben 62-38 százalék volt, azaz 2018-ban nőtt a növénytermesztés aránya.
A folyó termelőfelhasználás értéke 6 százalékkal bővült tavaly. Ebben a legnagyobb tétel a takarmányköltség volt, ami 10 százalékkal lett magasabb, mivel a mennyisége és az ára is emelkedett. Az energiaköltség – elsősorban a magasabb árak miatt – 10 százalékkal emelkedett.
A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke az előző évi áron számítva 5, folyó áron 2 százalékkal emelkedett 2018-ban. A termeléshez kötött támogatás 1,6 százalékkal, az egyéb termelési támogatás 4,7 százalékkal nőtt az elmúlt évben. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 0,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az adózás előtti eredmény a 2017-es több mint 160 milliárd forint után várhatóan 1 százalékkal kevesebb lesz. Folytatódott, sőt erősödött az elmúlt évben a mezőgazdaságban a foglalkoztatás csökkenése, amit a munkabérek emelkedését sürgető társadalmi és gazdasági nyomás is ösztönzött. Az összes mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás 4 százalékkal mérséklődött.
Az ágazat változatlan áron számított beruházásai 2014-re 40 százalékkal növekedtek a 2010. évihez képest, de ezt követően egyetlen év alatt visszaestek a 2010-es szintre. Ez az érték csökkent tovább 2016-ban csaknem 8 százalékkal, ami azt jelenti, hogy ez alatt a két év alatt egyharmadával csökkent az ágazat éves beruházási teljesítménye. Ezt követően 2017-ben már növekedett a beruházási aktivitás 11,5 százalékkal, majd 2018-ban – az első három negyedév alapján kalkulálva – mintegy 3 százalékkal. Az OTP Agrár szakértői szerint a Vidékfejlesztési programnak köszönhetően az elkövetkező egy-két évben is növekedés várható. A támogatások bővülésével párhuzamosan a beruházási költségek is jelentősen emelkednek, így a pályázók egy része nem lesz képes megvalósítani a tervezett beruházását. Az eddigi tapasztalatok szerint az elnyert pályázatok 20 százaléka nem realizálódik az árdrágulás és az ebből adódó saját erő szűkössége, valamint a kapacitások hiánya miatt.
