Európa élmezőnyébe tart az élhetőség terén Magyarország
Nyitó előadásában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese felidézte, hogy míg a 18. században az embereknek csak az egy százaléka élt városokban, addig ma a bolygó lakosságának az 55 százaléka városlakó, ráadásul a globális fogyasztás 75 százaléka a városokban zajlik. Az urbanizáció hajtómotorját a fejlődő országok adják, az ottani népességrobbanás a városiasodás magja. Nyugaton másfajta urbanizáció zajlik, és Magyarországon is azt kell elérni, hogy az egy-két személyes háztartások komfortosak legyenek. Kisebb családmérettel kell számolni, de tágabb terekre és magasabb komfortfokozatra van szükség.
Ezzel szemben a szuburbanizáció során a középosztály elköltözik a városokból, mert az ottani életfeltételek nem elégítik ki, ugyanakkor középosztály nélkül nem működhet város – hangsúlyozta Orbán Balázs. A dezurbanizáció nem menekülés, hanem arról szól, hogy újra trendivé válik a vidéki élet. Ezt az is segíti, hogy egyre többen dolgoznak távmunkában. „Legyenek élhető terek a városokban, ugyanakkor jól működő közösségi közlekedésre is szükség van” – emelte ki a miniszterhelyettes, aki szerint a 20. században a városépítéseket még a funkcionalitás vezérelte, a 21. században már az emberközpontúság a meghatározó.
A digitális vívmányokat integrálni kell a mindennapi életbe – ez társadalmi és gazdaságpolitikai átalakuláshoz vezet, a sok pozitívum mellett azonban negatív hatásokkal is számolni kell. A webáruházak például nagyban megkönnyítik a vásárlók életét, a hagyományos üzletek lehetőségeit viszont szűkítik. Márpedig Orbán Balázs szerint a városban mindig a vásárlás helyszínei voltak az élő terek, ha ezek kiürülnek, az szintén nagy társadalmi változásokat okoz. A várostervezésben az IoT (Internet of Things – a dolgok internete) nagy segítséget jelent, mert egyszerűbb elérni az embereket, adatokat gyűjteni, és a tájékoztatás is sokkal hatékonyabb a digitalizáció révén. A kormányzat célja, hogy 2030-ra Magyarországot Európa öt legjobb országa közé emelje, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni, falvakban és városokban egyaránt – mondta a miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy a regionalitás és a lokalitás ugyanolyan fontossá válik, mint a globalizáció. A településfejlesztési programokat úgy építették fel, hogy minden településtípusra jusson forrás: a budapesti fejlesztések mellett ezt a célt szolgálja a Modern városok program és a Magyar falvak program. A megyei jogú városok fejlesztése arra irányul, hogy minden régió más és más kitörési pontot azonosítson. A projektek kétharmada infrastrukturális fejlesztés, hogy a távolságból eredő hátrányok ne jelentkezzenek úgy, ahogy az elmúlt évtizedekben.
