Leépítéseket és béremeléseket tervez a kormány
A magyar közigazgatás drágán és nem elég hatékonyan működik, ám uniós összehasonlításban mégis alacsonyak a bérek – ugyanerre a diagnózisra jutott külön-külön a kormány (a Pénzügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium), valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a héten publikált versenyképességi csomagjában. A megoldási javaslat is hasonló: folytatni kell a már megkezdett leépítéseket, az így felszabaduló pénzeket teljesítményalapú bérezésre fordítva a közigazgatásban, továbbá teljessé kell tenni a közigazgatás digitalizálását.
A kormány tavaly októberben jelentette be, hogy a minisztériumokban és háttérintézményeikben 6810 álláshelyet szüntettek meg, ez tette lehetővé az egyes szaktárcáknál idén januártól a bérek átlagosan 30 százalékos emelését. Az új életpályamodellek bevezetésével a kormányhivatalokban 2016 óta több ütemben 30, az adóhivatalban 50 százalékos átlagos béremelésre került sor. Az MNB szerint ezen béremelésektől hatékonyságjavulás remélhető.
Mind a jegybank, mind pedig a kormány a mostani létszámgazdálkodással szemben a bértömeg-gazdálkodás irányába mozdítaná el a minisztériumokat, költségvetési intézményeket. Létszámgazdálkodás esetén ugyanis az intézmények vezetői a minél nagyobb létszám fenntartásában érdekeltek, függetlenül az ott végzett munka hatékonyságától. Ezzel szemben bértömeg-gazdálkodás során a vezetők szabadabban dönthetnek, így végső soron a kifizetett bérek és az egyéni, intézményi teljesítmények között szorosabb kapcsolat jöhet létre – érvelnek a jegybanki szakértők.
Már megkezdődött a közalkalmazotti bérek elszakítása a bértáblarendszertől, a cél a teljesítményt előtérbe helyező bérezési struktúra kialakítása és a létszámcsökkentés folytatása – írja a kormány anyaga is. Nemcsak az egyének, hanem az intézmények, részlegek teljesítményét is folyamatosan monitoroznák, így biztosítva a visszacsatolást, illetve a teljesítményalapú bérezést. A létszámcsökkentéssel felszabaduló bértömeget visszaforgatnák béremelésre, de cél a munkavállalók 29 százalékát foglalkoztató közszféra karcsúsítása. A munkafolyamatok újratervezésével kapcsolatos munkák a tervek szerint egészen 2021 végéig folynának – vagyis 2022-re alakulna ki a szűkebbre szabott közigazgatási struktúra – olvasható a pénzügyi tárca célkitűzései között. A hatékonyság javításának másik eszköze a közigazgatás digitalizációja; az eddigi szigetszerű platformokat egyetlen nagy közigazgatási informatikai egységgé fejlesztenék, ami lehetővé tenné, hogy 2020-tól a közigazgatási eljárások 80, 2022-tól pedig 95 százalékát digitálisan intézzék a cégek és az állampolgárok. A másik megfogalmazott cél, hogy 2022-ig a teljes kormányzati apparátus működését papírmentessé tegyék. Észtország példájából kiindulva – ahol már végbement a közigazgatás teljes digitalizálása –, csak ennek révén évente a GDP 2 százalékának megfelelő összeget takarítanak meg a jegybank számításai szerint.
