Növekedési kötvényprogram indul
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA jegybank 100 milliárd forinttal csökkentette a kiszorítandó likviditást az idei második negyedévre, és bevezeti a Növekedési kötvényprogramot (NKP) 300 milliárd forintos keretösszeggel – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint egyébként az egynapos betéti kamat emelése és a deviza- kamatcsereügyletek (FX-swap) állományának csökkentése is várható volt. A tegnapi lépéssel hét év után először emelt kamatot az MNB, ami jelentős monetáris politikai fordulatnak számít. Az NKP – az NHP fixszel együtt – segíti a vállalatok finanszírozását, a programban jó minőségű vállalati kötvényeket vásárol majd az MNB, amely a többletlikviditást a preferenciális betéttel semlegesíti.
„Az EKB programját vettük alapul az NKP megalkotásakor, minden vállalat részt vehet a szektorból mérettől függetlenül, és a kötvény akár bankhitel kiváltására is felhasználható” – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton, az MNB alelnöke. Csak hazai székhelyű vállalat forintban denominált kötvényét veheti meg a jegybank. A vállalatnak legalább B+ besorolásúnak kell lennie, az MNB legfeljebb az adott sorozat 70 százalékát vásárolhatja meg, egy cégtől maximum 20 milliárd forintnyi állomány vásárolható. Nagy Márton hozzáfűzte: a program célja, hogy helyreállítsa a magyarországi közép- és nagyvállalati kötvénypiacot, mert most a vállalati kötvények állománya a GDP mindössze 1,5 százalékát teszi ki, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony. A program célja a monetáris transzmisszió segítése, a preferenciális betét pedig semlegesíti a pluszlikviditást. A programok révén jelentősen bővült a vállalati hitelezés, a szerkezeti problémákat az NHP fix kezeli, az NKP-nak versenyképesség-javító hatása van, ráadásul a vállalati forráshoz jutást is segíti.
A jegybanknak három mandátuma van, a pénzügyi, az árstabilitás elérése és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ezek az elmúlt hat évben megvalósultak – mondta Matolcsy György. A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy az MNB elérte középtávú inflációs célját, ezt szeretné fenntartani. Kettős folyamat figyelhető meg a fogyasztói árindexnél: a reálkereset és a fogyasztás felfelé, a külső környezet lefelé irányuló kockázatokat mutat. Az MNB elnöke kifejtette: elsősorban az adószűrt maginflációt figyeljük, ez mutatja a mélyben húzódó folyamatokat. Matolcsy György jelentős lépésnek nevezte az egynapos betéti ráta 10 bázispontos emelését, illetve a kiszorítandó likviditás 100 milliárd forinttal való csökkentését, mert ezek hozzájárulnak az inflációs cél fenntartható eléréséhez. A monetáris transzmisszió javítása érdekében vezeti be a jegybank az NKP-t. A monetáris politika laza marad, csak az eszközei változnak. Továbbra is az infláció az MNB fő horgonya. A jegybankelnök hangsúlyozta: „Nem nyitunk szigorítási ciklust, egyedi döntésről van szó.”
Az egyszeri döntés és a laza jegybanki politika említése után a forint gyengülni kezdett, holott tegnap a várakozások szerinti eredményre jutott az MNB monetáris tanácsa. Pedig a jegybanki döntés előtt hetek óta folyamatosan erősödött a forint, részben ez is magyarázza, hogy a konszenzussal egyező bejelentés után az eladók kerültek többségbe. A legtöbb elemző 10 bázispontos betétiráta-emelésre számított, és 100 milliárd forintos célsávot vetített előre a forintlikviditás esetében, ami megegyezett a döntéssel. A jegybank által meghirdetett új vállalati kötvényvásárlási program a vállalati oldalon még mindig lazítást jelent. Az MNB-közlemény és a sajtótájékoztatón elhangzottak után közvetlenül a forint a 319-es szintre gyengült az euróval szemben.
A megemelt betéti kamat még így is a közelmúlt piaci kamatszintjei alatt maradt, így a várható piaci hatás szempontjából a kamatfolyosó szűkítésénél is nagyobb jelentőségük lehet a likviditást befolyásoló intézkedéseknek – értékelte az MNB lépéseit Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Ám a kamatlépés jelzésértékű volt a normalizáció és a szigorítás megkezdését illetően, és mindenképpen nagyobb az egynapos kamat jelentősége, mint a változatlan alapkamaté. „Változatlanul arra számítunk, hogy az alapkamat 2020 elejéig nem változik, és 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamata még mindig érdemben az irányadó ráta 0,9 százalékos szintje alatt állhat majd” – közölte. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint csak akkor emelik az alapkamatot, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, azaz feltehetően a jövő év közepén.
