Egyre nagyobb teher az önkormányzatoknak a közműtartozásokban fennálló hátralék: a hulladékgazdálkodással foglalkozó önkormányzati cégeknek 8-10 milliárd forintos hiányt kell kezelniük – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A probléma gyökerét az adja, hogy hat évvel ezelőtt központilag befagyasztották az árakat, tehát most is ugyanannyit kell fizetnie a lakosságnak a szemétszállításért, mint 2013-ban. Ez a díj területenként nagyon eltérő, negyedévente 6–18 ezer forint. A költségek azonban az elmúlt években folyamatosan nőttek: emelkedtek a fizetések, az üzemanyagárak, az adók viszont nem csökkentek, tetemes költség a lerakodási és az útdíj is. A jelentős drágulást a hulladékgazdálkodó cégek – az átszervezések ellenére – a díjbefagyasztás miatt nem tudták követni.
A díjközlés mindig utólagos, az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. egy képlet szerint kiszámolja, hogy mekkora díj illeti meg a cégeket, de ez az összeg és a valós költségek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek egymással – mondta Schmidt Jenő. Korábban is előfordult 5-10 százalék körüli hiány a be nem fizetett lakossági díjak miatt, de sosem érte el a jelenlegi, 20 százalék feletti szintet. A közszolgáltatást végző hulladékgazdálkodó cégek mintegy 60 százaléka veszteséges, a többi pedig körülbelül nullszaldós. Ez sok fejtörést okoz, elvégre a legtöbb ilyen vállalkozás önkormányzati tulajdonban van. A veszteség azért nem szembeötlő, mert a hiányt a tulajdonosok beteszik a cégbe. Az átmeneti likviditási hiányt egy darabig hitelből pótolják az önkormányzatok, majd megpróbálnak veszteségfinanszírozás címén állami támogatáshoz jutni. Ha ez nem megy, akkor a település a saját adóbevételeiből pótolja a hiányt.
A TÖOSZ elnöke szerint költségvetési többletforrás nélkül nem lehet megoldani a helyzetet, vagy hozzá kell nyúlni a rezsicsökkentéshez. Meglátása szerint arra lenne szükség, hogy a közműszektorban egy kiszámítható, pénzügyileg megtervezett, fenntartható és működőképes rendszert alakítsanak ki. A hulladékgazdálkodó cégeknek önkormányzati tulajdonban kell lenniük, hiszen ők ismerik legjobban az adott területet, a tulajdonosváltás nem megoldás. De a szövetség elnöke szerint a víziközművek helyzete is problémás, egy-két kivétellel – ahol nagy a népességszám – veszteségesek, vagy épp nullára jönnek ki. Az ivóvízhálózat rekonstrukcióra szorul, mert az önkormányzatoknak tizenöt éve nem volt olyan pályázati lehetőségük, hogy fel tudták volna újítani a csőrendszereket. Csak akkor nyúltak hozzá a hálózathoz, amikor azonnali beavatkozásra volt szükség, például csőtörés esetében. Hamarosan a teljes rendszert újra kellene építeni, ami állami beavatkozás nélkül lehetetlen az önkormányzatok forráshiánya miatt.
