Az európai uniós szabályozás csak növelte a környezeti kockázatot
Az idén márciusban háromszor annyi talajfertőtlenítő fogyott, mint egy éve, de általában is megélénkült a növényvédő szerek iránti kereslet a tavaszi vetések és az őszi növénykultúrák állománykezelésének megkezdése miatt – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A fogyasztás feltűnő növekedése a gyomirtó szerekre is igaz, ezekből a múlt év azonos időszakához viszonyítva majdnem kétszer többet adtak el a kereskedők, de a februárihoz képest is a többszörösére nőtt a kereslet. Rovar- és a gombaölő szerekből is jóval több fogyott, mint egy éve. A növényvédő szerek értékesítési árai az év harmadik hónapjában a forgalom növekedésével párhuzamosan 2–11 százalékkal növekedtek a 2018. márciusihoz képest.
A talajfertőtlenítők forgalmának növekedése jelentős részben a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használata felfüggesztésének a következménye – mondta a Világgazdaságnak Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója. A vetőmagok csávázása helyett ugyanis a gazdálkodók talajfertőtlenítővel és állománypermetezéssel védekeznek a rovarok ellen. Ez viszont növelte a környezeti kockázatot – tette hozzá. A gombaölő szerek felhasználása ugyanakkor nagyrészt az időjárástól függ.
Az egyes évek forgalmának összehasonlításából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, sok függ attól, hogy milyen szert használnak a gazdálkodók, viszont a neonikotinoidos csávázószerek kiváltása önmagában jelentős mértékben növelte a mennyiséget. Egy hektárra ugyanis a csávázószerekből szükséges mennyiség 15-20-szorosát kell felhasználni talajfertőtlenítőkből.
Korábban az Európai Növényvédelmi Szövetség már jelezte, hogy az agrártermelők meg fogják szenvedni a neonikotinoid használatának felfüggesztését. A társadalmi nyomás ugyanakkor nagyon nagy a növényvédő szerekkel szemben. A szakmabeliek viszont azt furcsállják, hogy tudományosan nem megalapozott tanulmányok hatására is vonnak ki szereket, egyes esetekben pedig – szemben például a gyógyszerekkel – nem a felhasználó felelősségét vizsgálják. Eközben pedig a klímaváltozás hatására új kártevők jelennek meg, amelyek ellen új hatóanyagokat kell kifejleszteni – egyenként 300 millió eurót közelítő költséggel és 10-15 éves engedélyeztetési procedúrával.
Az AKI adatai szerint műtrágyafélékből is jelentős volt a forgalomnövekedés: márciusban az egy évvel korábbihoz képest 46 százalékkal többet adtak el belőlük. Az értékesítési árak ennek megfelelően – az egyedüliként csökkenő forgalmú ammónium-nitrát kivételével – 4–21 százalékkal emelkedtek.
A növényvédő szerek akár
11
százalékkal is
drágulhattak márciusban
