Embert nem találnak, a gépektől tartanak
Tovább száguld az építőipar, a tavalyi 22,3 százalékos növekedés után a termelés volumene januárban 29,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkaerőhiány fojtogató, becslések szerint 60-80 ezer ember hiányzik a szektorból, ennek kapcsán Ézsiás Miklós, a Peri Kft. ügyvezetője a Világgazdaságnak elmondta: sok építőipari cég még mindig inkább több élőmunkával dolgozik, mint hogy beruházna egy-egy olyan innovatív termékbe, amellyel gyorsabban és hatékonyabban teljesíthetné a megbízást. Úton a müncheni Bauma építőipari vásárra, ágazati szakemberekkel beszélgettünk, többen egyetértettek abban, hogy már léteznek a terheket jelentősen csökkentő technológiák és termékek, de el is kellene kezdeni használni őket. „A magyar építőipar konzervatív, tart az újdonságoktól. Az új termékek bevezetéséhez kézzelfogható eredményeket kell mutatnunk az ügyfeleknek, hogy miért éri meg beruházni egy-egy újdonságba, illetve mekkora megtakarítást eredményez majd. Digitális megoldásokkal még nehezebb átütni ezt a falat – tette hozzá Ézsiás Miklós.
A Market Építő Zrt. leányvállalata, a Moratus Kft. vezetői szerint ahhoz, hogy a hazai cégek felelősen dönthessék el, milyen stratégiát követnek, figyelniük kell, milyen fejlődési irányok vannak külföldön: lépést kell tartani a technológiával és az iparral. Amit csak lehet, adaptálni kell a magyar piacra, az innovációkra részben azért van szükség, hogy kezelni lehessen a munkaerőhiányt. Mégis úgy látják, szét kell választani a munkaerő és az iparági hatékonyság kérdését, és az építőiparban most nemcsak termékfejlesztésen kell gondolkodni, hanem komplett vállalatirányítási rendszereket kell újragondolni: hogyan irányítsák az építkezéseket, hogy lehet nyomon követni a teljesítményeket, miként legyenek elhatárolva a feladatkörök, és melyek a jó tervek. Kézzelfogható eredményeket az hozna, ha több időt és energiát fordíthatnának az előkészítésre és a tervezésre, jobban szerveznék a mérnöki cégeket.
A Baumára tartó iparági szakemberek egyetértettek abban, hogy ugyancsak szükség lenne a szakképzés átalakítására, olyan oktatókra, akik hosszabb időt töltöttek a piacon, és naprakész tudást adnak a fiataloknak. Súlyos gondnak látják, hogy gyakran az innovatív termékeket, amelyekkel a fizikai élőmunkát szeretnék kiváltani, nem merik rábízni a dolgozókra, mert hiányzik a munkakultúrájuk, és emiatt gyakran inkább nem is ruháznak be a cégek nagy értékű munkagépekbe.
Az egyik cégtulajdonos azt emelte ki, hogy drága termékek vásárlásánál számára fontos tényező a személyes ismeretség, a bizalom és a szimpátia. Az elmúlt időszakban az építőipari alapanyagok terén 30-50 százalékos áremelkedést tapasztaltak, mert keresleti piac van. Ma nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül, hanem az, hogy egyáltalán van-e, ráadásul a bérek robbanásszerű emelkedése is hatással van a végtermékek árára. A nagyobb építőipari vállalatoknak az is problémát okoz, hogy folyamatosan el kell látni munkával az alvállalkozókat, mert ha egy-két hónap kiesik, más megbízást kapnak, újakat keresni pedig rendkívül kockázatos. Az ágazat a nehézségekkel együtt pörög: a januárban megkötött új szerződések volumene 16,9 százalékkal emelkedett, ipari, kulturális és sportlétesítményekre is nagy értékben szerződtek.
