Miközben 2015-ben valamivel több, mint 60 milliárd forint jövedelmet vallottak be az adózók az ingatlan-bérbeadások után, ugyanez a 2017-es évre vonatkozóan már meghaladta a 103 milliárd forintot – derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Világgazdaságnak megküldött statisztikájából. A növekmény tehát két éven belül mintegy 66 százalékos mértékű. Ezzel párhuzamosan a bevallók száma is megugrott: 72 ezerről közel 115 ezerre, ez szintén megközelítőleg 60 százalékos emelkedés hasonló periódusban. A bérbeadásból származó jövedelmet először a 2015-ös év személyi jövedelemadóról szóló nyilatkozataiban kellett külön soron szerepeltetni. Azt megelőzően ezeket az összegeket a számos különböző jogcímet magában foglaló, önálló tevékenységből származó jövedelem kategóriában ömlesztve kellett feltüntetni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2015 előtti időszak ingatlan-bérbeadásból származó pénzeit lehetetlen pontosan mérni.
A 2015–2017-es számokból mindenesetre az a némiképp meglepő következtetés vonható le, hogy az albérletpiac a fehéredés jeleit mutatja. A folyamatot több tényező is mozgathatja, az egyik közülük a bérleti díjak elszabadulása. A felmérések szerint Magyarországon nagyjából egymillióan élnek albérletben. A Habitat for Humanity Magyarország tavalyi jelentése szerint 2013-tól országosan 87 százalékkal nőttek a lakbérek, ez pedig mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon fokozhatta a rendezett jogviszony iránti igényt. Egy másik lényeges ok a burjánzó lakáshotel (legnépszerűbb szereplője az Airbnb) intézményének szigorúbb kontrollja lehet: a NAV éves ellenőrzési terve rendszeresen kiemelt figyelmet fordít a szálláshely-szolgáltatók, szállodák, internetes szállásmegosztó portálok körére. A feketézők halmozott adóbírságra számíthatnak, hiszen az adókülönbözet megtérítésén felül emelt összegű bírságot, illetve késedelmi pótlékot is fizetniük kell.
Nem egyértelmű viszont, hogyan csapódik le a tisztuló albérletpiac az adóbevételekben. Bár az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles, a NAV jelezte, hogy az adókötelezettség meghatározása (ahogy a kedvezmények érvényesítése is) az összevonás alá eső jövedelmek együttes összege után történik.
Ezért nem lehetséges megmondani, hogy ingatlan-bérbeadás jogcímén pontosan mekkora adókötelezettség keletkezik. Tartós bérbeadás esetén jelenleg csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni tételes vagy nem tételes költségelszámolással. Tavaly januártól eltörölték a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, az intézkedés várhatóan tovább fehérítette a szegmenst, ami a májusi adóbevallásokban már látszani fog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.