Évi százmilliárd forintot nyert az állam
A feketegazdaság elleni harc nem az elmúlt években kezdődött, és vélhetően nem is ér véget a közeljövőben, ám az elmúlt hat évben több olyan intézkedés is történt, amelyek egymásra épülve már jobb eredményeket hoztak. A 2000-es évek elején több ponton szigorítottak az áfatörvényen, bevezetve a fordított adózást előbb a hulladékkereskedelemben, majd az építőiparban, de a szigorítások körébe sorolható az adószám-felfüggesztés intézménye is, annak ellenére, hogy az idő bebizonyította: az utóbbi nem hatékony, ezért már meg is szüntették. A fordulat a 2012 utáni költségvetési szigorításokkal következett be, amikor is az unió túlzottdeficit-eljárásából szabadulni kívánó kormány unortodox intézkedések sorát vezette be. A Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium első fontos intézkedése az online pénztárgépek bevezetése volt – erre 2014 szeptemberében került sor –, majd 2015 januárjában indult el az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) üzeme. A következő lépcső a tavaly kötelezővé tett online számlázás volt.
A szigorítások túlnyomó részét az áfával kapcsolatos visszaéllések ellen vezették be, mivel ezt az adót érintette a legtöbb csalás, rádaásul a kormány bevezette a világszinten is magasnak számító 27 százalékos kulcsot. Ugyanakkor a bérterhekkel kapcsolatban is született jó pár intézkedés. Ide lehet sorolni a munkaerő-kölcsönzésre és az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szigorításokat. Az intézkedések többsége bevált, de nem mindegyik, ezért szüntették meg a kockázatelemzési eljárást a cégalapításkor. A szakértő szerint még a fordított áfa bevezetése is átmeneti megoldás, kifehéríti az adott szektort, de nem biztosít tartós eredményt – többek között ezért sem engedélyezte az Európai Bizottság a magyar kormány számára, hogy minden esetben alkalmazza – mondta Bajusz Dániel.
Az Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértője szerint rendkívül nehéz megbecsülni, hogy a gazdaságfehérítő intézkedéseknek együttesen mekkora lehet a költségvetési hozadékuk, azt meg különösen nehéz megmondani, hogy egy-egy intézkedésnek külön-külön mekkora hatása lehet. A becslést paradox módon nehezíti a kedvező gazdasági környezet, amikor az adóbevételek növekedéséhez a GDP növekedése is hozzájárul, ráadásul ez az erősebb hatás. A kormányzati kommunikációban is többféle adat jelenik meg, de általánosságban a bevételek bővülését egyszerre magyarázzák a gazdaság növekedésével és a fehéredéssel. Az éves bevételi adatokból az szűrhető le, hogy a legnagyobb növekedés a leginkább érintett áfabevételekben 2014-ben, 2015-ben és 2018-ban volt, vagyis az e-pénztárgép, az EKÁER és az online számlaadat-továbbítás bevezetésének éveiben. Ennek ismeretében valószínűsíthető, hogy ok-okozati összefüggés van az események között, és az elmúlt években a fehéredés évente 100 milliárd forint feletti összegre tehető a kormány által közölt becslések szerint. A Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértője arra emlékeztet, hogy a publikált adatok szerint a várt és a beszedett áfabevételek közötti rés a 2013-as 20,9 százalékról 2015-re 13,7 százalékra esett, és nem zárható ki, hogy tavaly már 10 százalék alatt volt az online számlaadat-továbbítás következtében.
A jövőben további szigorítások várhatók, a tervekben szerepel a parkolóautomaták, autómosók bekötése az online pénztárgépek rendszerébe, valamint az e-fuvarlevelek bevezetése, ám eddig inkább az intézkedések pszichikai hatása érvényesült, már puszta bevezetésük is elegendő volt a visszatartó hatás kiváltására. De ha ezeket az intézkedéseket nem követik azonnali ellenőrzések, ha a NAV ellenőrzési módszerei nem frissülnek, ez a hatás veszíthet erejéből. Ezért – bár további elektronizálható területek minden bizonnyal lesznek még – most már ennek a robusztus adatmennyiségnek az „aprópénzre váltására” kellene elsősorban koncentrálnia a NAV-nak, akár big data elemzési módszerek, AI-eszközök alkalmazásával – mondta Bajusz Dániel.
