Gyorsabb növekedést vár a Raiffeisen

A KSH május közepén közli az első negyedéves GDP-adatokat, az elemzők a konjunktúra- és ágazati adatok alapján nagy meglepetésre készülnek. A múlt héten a Takarékbank elemzői jelezték, hogy szerintük az idei első negyedben fennmaradt a magyar gazdaság robusztus növekedése, most pedig a Raiffeisen Bank elemzői emelték idei növekedési prognózisukat. Török Zoltán, az osztrák pénzintézet vezető elemzője szerint az első negyedévben fennmaradt az 5 százalékos gazdasági növekedés, a folytatásban lassul ugyan a lendület, de még így is a korábbi 3,4 százalékról 3,7 százalékra emelte a bank az idei növekedési prognózisát. Török hozzátette, hogy prognózisuk felfelé mutató kockázattal készült, vagyis ennél gyorsabb, akár 4 százalékos is lehet idén a növekedés.

Mindeközben az eurózóna teljesítménye elmarad a várakozásoktól, a növekedés ott 1 százalékos lehet – így a következő két évben a magyar gazdaság felzárkózó pályán marad, hisz 2020-ra is 2,7 százalékos magyar GDP-növekedésre számítanak az elemzők. A lanyhuló külső – európai – kereslet híján a fogyasztás és a beruházások képezhetik a húzóerőt. A fogyasztást és a lakossági beruházásokat húzzák a növekvő bérek, amelyek még idén is 10 százalékot megközelítő mértékben emelkedhetnek, de 2020-ban is

8 százalék lehet a bruttó bérek növekedése.

A beruházások bővülése lassul, az elmúlt évek 10-15 százalékos bővülése után, idén „csak” 10 százalékot várnak a banki elemzők, de 2020-ra már 4 százalékos csökkenést jósolnak – mivel az uniós pénzek kifutnak a rendszerből. Az uniós költségvetési ciklus kifutásával 2016-ban hasonló visszaesés következett be a beruházásokban, ám most a visszaesés a magánberuházások miatt jóval kisebb lesz – véli Török Zoltán.

A gazdaságpolitika is támogatja a költségvetést: mind a monetáris, mind a fiskális politika laza marad. A költségvetési pályán a többlet-adóbevételek jelentős részét a kormány nem a hiány csökkentésére, hanem kiadásokra fordítja majd a pénzintézet elemzői szerint. A bank arra számít, hogy a jövő héten a Moody’s is Magyarország felminősítéséről dönt, hasonlóan az S&P-hez és a Fitch Ratingshez.

Az élénk növekedés hullámzó, ám trendszerűen inkább csökkenő inflációs környezetben megy végbe. Az olajárak emelkedése miatt a következő hónapokban még gyorsulhat a pénzromlás üteme, ám éves átlagban az idén 3,2, 2020-ban pedig 2,6 százalékos drágulásra számítanak. A decemberi infláció az idén 3,3 százalék lehet, jövőre pedig 2,8 százalékra morzsolódik. A csökkenő inflációs környezet lehetővé teszi az MNB-nek, hogy hosszú hónapokig ne nyúljon a kamatokhoz – így fennmaradhat a laza monetáris politika is. A fizetési mérleg az idén – a nettó export csökkenése miatt – hiányba fordul, ám a tőkemérleg – az uniós pénzek beáramlásával – pozitív marad.