Minimális a mobilizálható munkaerőtartalék
A magyarok fő kivándorlási célországa továbbra is Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. Az uniós munkaerő-felmérések szerint más uniós és EFTA-tagországokban 2017-ben 345 ezer munkavállaló korú magyar élt, 2,4-szer több mint 2010-ben. Ám míg a 2010-es évek első felét nagy és növekvő migráció jellemezte, e folyamat 2017-ben megállt.
A hazai munkaerőpiacon tavaly is tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, ami éves átlagban 4 millió 469 ezer munkavállalót jelent. A 15–64 évesek 69,2 százaléka volt foglalkoztatott, ez 1,1 százalékos, azaz majdnem 50 ezer fős növekedés 2017-hez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018-as statisztikai tükre szerint. A bővülés azonban messze elmaradt a korábbi évekétől, részben demográfiai okok miatt. Míg ugyanis 2010-ben 6 millió 736 ezer munkavállaló korú (15–64 éves) volt az országban, tavaly csak 6 millió 369 ezer. Másrészt az előző évek nagymértékű munkaerő-felszívása miatt minimálisra csökkent a mobilizálható tartalék. E kínálatszűkítő hatást tavaly részben ellensúlyozta a nyugdíjkorhatár emelése, és az, hogy az előző évinél több munkavállalási kérelmet nyújtottak be Ukrajnából és Szerbiából. A foglalkoztatottak között 40 ezer külföldi állampolgár volt, ez egy év alatt 17 százalékos növekedés. A külföldiek negyede a feldolgozóiparban dolgozott, de sokakat foglalkoztatott az építőipar, a szállítás és a raktározás is.
A tavalyi létszámbővülés kizárólag az elsődleges munkaerőpiacot érintette a KSH szerint: a 98,5 ezer új munkahely felszívta a közfoglalkoztatottak képzettebb, mobilabb részét is. Budapest kivételével minden régióban nőtt a foglalkoztatottak száma, létszámarányosan a legnagyobb növekedés Pest térségében és a Nyugat-Dunántúlon volt, utóbbinál a belső munkaerő-tartalék ezzel ki is merült. Tavaly átlagosan 135,6 ezer közfoglalkoztatott volt az országban a Belügyminisztérium adatai szerint, 24,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. Viszont a közfoglalkoztatás területi koncentrációja nőtt: decemberben a csaknem 122 ezer közfoglalkoztatott több mint egyharmada Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élt, és ez a két megye volt az, ahol az előző év azonos hónapjához képest a legkevésbé csökkent a számuk.
Az elhelyezkedést leginkább az alacsony iskolai végzettség és a napi elérhetőségű munkahelyek szűkös kínálata gátolja. Éves átlagban tavaly 172 ezren minősültek munkanélkülinek, a 3,7 százalékos ráta az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.
