Rékasi Tibor: nincs okunk szégyenkezésre az osztalék miatt

Még nincs egy éve, hogy átvette a Magyar Telekom vezérigazgatói posztját. Mekkora kihívást jelentettek az első hónapok?

A menedzsment tagjaként korábban is részt vettem a stratégia kialakításában, így nem esett nehezemre átvenni a társaság irányítását, főleg, hogy a piaci részesedésben, illetve pénzügyi szempontból is sikeres vállalatról van szó. Ugyanakkor a piac és a működési környezet folyamatosan változik körülöttünk, sorra jelennek meg új technológiák, a szektortársak körében történtek felvásárlások, tulajdonosváltások is. A kihívások inkább abban rejlenek, hogy ilyen környezetben hogyan lehet hosszú távon is fenntarthatóan még sikeresebbé tenni a vállalatot.

Ehhez új útra kellett lépni?

Ez egy összetett feladat, nem lehet pusztán az irányjelzőt húsz vagy akár kilencven fokkal jobbra vagy balra állítani. Az irány jelenleg is jó, de fel kell készülni a jövőre, ami azt jelenti, hogy a mostaninál is jobb ügyfélélményt kell biztosítani minden egyes szolgáltatási ponton. Ehhez sok mindenen lehet és kell is javítani.

A verseny fokozódása átírhatja a korábbi stratégiát? Hogyan készülnek a Digi megjelenésére?

A Telekomnak korábban is az volt az elsődleges célja, hogy kiemelkedő élményt nyújtson az ügyfeleinek, akár mobil-, akár vezetékes szolgáltatást vesznek igénybe. Továbbra sem az lesz tehát a leglényegesebb számunkra, hogy a piac valamely szegmensében a legolcsóbbak legyünk. Azt is fontos látni, hogy a telekommunikációs szektor nagy beruházásigényű iparág, hiszen sorra jelennek meg újabb és újabb technológiák. Ahhoz, hogy prémiumszolgáltatóként – ami alatt elsősorban az ügyfélélmény és az ügyfélkiszolgálás minőségét értem – tartani tudjuk a lépést, rengeteg energiát és erőforrást kell befektetni. Fontos ugyanakkor, hogy fennmaradjon az egészséges egyensúly az ár-érték tekintetében. E stratégia mentén készülünk az új piaci szereplő megjelenésére is.

A piaci helyzetük megtartásához elég lesz, hogy pusztán a minőségre építenek? A Digi előreláthatóan dömpingárakkal tör majd be

a piacra, ahogy tette ezt Romániában is.

Nem pusztán az ár, az értékarány is sokat nyom majd a latban, de valóban nagy kérdés, hogy a Digi megjelenése milyen hatással lesz a piac egészére. Régóta húzódik, de kíváncsian várjuk, mivel jelennek meg. A Telekomnak egy olyan mobilhálózatot sikerült kiépítenie, amely világviszonylatban is élen jár. Ezzel azonos vagy akár ezt megközelítő minőséget egy új szolgáltató aligha tud majd rövid távon nyújtani. Az ügyfeleknek mérlegelniük kell majd, hogy hajlandók-e adott esetben többet fizetni a jobb, gyorsabb szolgáltatásokért.

A jövőbe tekintve a bevétel csökkenésével számolnak. Kalkulálnak már a Digi okozta esetleges árerózióval?

Az üzleti terveinkben nem szerepel ilyen tényező, a bevételek csökkenésére elsősorban a készülékértékesítések volumenének zsugorodása miatt számítunk, mert azt a tendenciát tapasztaljuk, hogy az az időtartam, amelyen belül az ügyfelek cserélik a készülékeiket, folyamatosan nő. Az EBITDA-ra ugyanakkor ennek nem lesz hatása, sőt a 2019-es évre egy-két százalékos növekedést jeleztünk előre a piacoknak, hiszen a készülékértékesítés esetében alacsonyabb a fedezet. A telekommunikációs bevételekben azonban nem számítunk csökkenésre.

A kedvező földrajzi adottságok ellenére régiós szinten Magyarországon drágának számít

a mobiltelefonálás. Miért?

Magyarországon az ügyfelek az adatszolgáltatásra fókuszálnak, ennek megfelelően épültek ki az előfizetői csomagok is. Ami a hálózatépítés költségeit illeti, a földrajzi adottságok ebből a szempontból nem jelentenek érdemi előnyt más országokhoz képest. Az csak városi legenda, hogy Magyarországon – kis túlzással – elég csak egy adótornyot telepíteni a Kékestetőre ahhoz, hogy az egész országot lefedjük. Magyarországon világviszonylatban is kiemelkedő a 4G-s lefedettség, de ehhez igen jelentős fejlesztésekre, beruházásokra volt szükség. Azt gondolom, hogy ha valaki kizárólag hangalapú szolgáltatást szeretne, arra itthon a legmegfelelőbb és egyben a legolcsóbb a vezetékes szolgáltatás.

Hamarosan kiírják az új frekvenciákra a pályázatot. Milyen kiadásokkal számolnak?

Egyelőre nemigen tudunk költségeket tervezni, várjuk meg a kiírást, lássuk meg a hatósági elvárásokat, utána lehet a megvalósításon gondolkodni.

Üzleti szempontból nem kockázatos, hogy az 5G-vel egy olyan technológiába ruház be jelentős összeget a Telekom, amelynek megtérülését egyelőre nehéz megítélni?

A beruházások nagyságrendjéről egyelőre nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni. Azért az vitathatatlan, hogy az 5G a jövő. A technológia három dologban hoz majd a felhasználóknak újdonságot: jelentősen nő a hálózati kapacitás, amely még könnyebbé teszi a rohamosan növekvő tudású gépek közötti kommunikációt, és nő az adatsebesség is, miközben csökkennek a hálózati válaszidők, ami lehetővé teszi például a gépek távirányítását.

Németországban most zajlik a frekvenciaaukció. Ebből lehet következtetni a hazai árakra?

Folyamatosan benchmarkoljuk az aukciókat, de minden piac más, és eltérők lehetnek az adott országok céljai is.

A vezetékes telefont sokan már korábban eltemették, és hasonló sorsot szánnak a hagyományos televíziózásnak is. Hogyan változnak a felhasználói szokások?

A hagyományos televíziózást azért még korai temetni, de ha hosszabb távban gondolkodunk, akkor már érdemes ezzel is számolni. A Netflix vagy az ahhoz hasonló szolgáltatások piaci részesedése nálunk még nagyon alacsony. A Magyar Telekom viszont már évek óta egyszerre kínál lineáris és igény szerint nézhető – úgynevezett on demand – tévétartalmakat is, az utóbbinál a fogyasztó választja ki, hogy mikor és mit kíván nézni. A televíziózás idővel egyértelműen ebbe az irányba tolódik el. Vagy említhetném a TV GO szolgáltatásunkat is, amelynek segítségével bárhol követhetjük kedvenc műsorunkat mobilon vagy tableten is.

Nem gondolkodtak azon, hogy csatlakozzanak a globális trendhez, és saját tartalmat gyártsanak?

Folyamatosan gondolkodunk ezen, azonban a magyarországi piac más, jóval kisebb, mint például a tengerentúli, ahol a szolgáltatók stúdiókat vásároltak fel tartalom-előállításhoz. Olyan nagy beruházást igénylő tartalmak előállításával, mint amilyeneket például az HBO gyárt, nem tervezünk foglalkozni, de folyamatosan keressük az egyedi ötleteket. Ez viszont csak egy kiegészítő tevékenység marad.

A Magyar Telekom használ a Huawei által gyártott hálózati eszközöket. Önök milyen álláspontot képviselnek a kínaiakat ért vádakkal kapcsolatban?

Nyomon követjük az eseményeket, miközben az anyavállalatunkkal közösen azt szorgalmazzuk, hogy egy független bizottság vizsgálja a beszerzendő eszközöket, és erre alakítsanak ki egy, az iparág és a biztonsági szakértők által is elfogadott módszertant. Jelen pillanatban mi a Huaweire mint globális beszállítóra tekintünk, és ebben a kérdésben nem függetleníthetjük magunkat a nemzetközi trendektől.

A hazai befektetők csalódásként élik meg, hogy már nincsenek fogódzkodók az osztalékpolitikával kapcsolatban. Mikorra születhet erről döntés?

A korábbi, az eladósodottsági rátához kötött osztalékpolitikával a számviteli szabályok változása miatt kellett szakítani. Jelenleg ahhoz tartjuk magunkat, hogy csak éves szinten adunk iránymutatást a piacnak. A 2018-as eredmények után 25 forintos osztalék kifizetését javasoljuk a közgyűlésnek, az összeget jövőre – ha minden a bejelentett terveink szerint alakul – 27 forintra emelnénk. Ezzel, ha nem is hosszú távra, de erre az üzleti évre adunk iránymutatást a piacnak. Hogy mikor lesz ismét hosszú távú osztalékpolitika, arra egyelőre nem tudom a választ.

Mennyire függ mindez az anyavállalattól? Mekkora az önök mozgástere?

Az osztalék alapját a saját gazdálkodásunk biztosítja, hiszen a Magyar Telekom üzleti eredményéből fizetjük. A társaságnak a Deutsche Telekom (DT) a többségi tulajdonosa, az osztalék kérdésében pedig a közgyűlés dönt. A javaslat előkészítése ugyanakkor egy interaktív folyamat a menedzsment és az igazgatóság tagjai között. Volt olyan időszak, amikor a Magyar Telekom nem tudott osztalékot fizetni, ezt mindenképpen el szeretnénk kerülni. Abban vagyunk érdekeltek, hogy hosszú távon jól kiszámítható osztalékszintet tudjunk tartani.

Nem túlzott ez az óvatosság? A Magyar Telekom sokkal eredményesebben működik ma, mint pár éve.

Az idén sok változás várható a piacon, miközben frekvenciaértékesítések előtt állunk. Várjuk meg, hogy ezek hogyan alakulnak, és térjünk majd akkor vissza erre a kérdésre.

Az adósságrátával kapcsolatban vannak kitűzött célok?

Konkrét célunk egyelőre nincs ezzel kapcsolatban, de még a látszatát is kerülném, hogy ehhez kötnénk a jövőben az osztalékpolitikánkat.

A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben nem lenne észszerű piaci forrást is bevonni?

Folyamatosan vizsgáljuk a piaci lehetőségeket, alapvetően piaci alapú finanszírozást veszünk igénybe a DT csoporton keresztül. Az aktuális kamatkörnyezetet is arra használjuk, hogy erre folyamatos nyomást gyakoroljunk. Akkor lennénk kényszerhelyzetben, ha a piacinál drágábban jutnánk forráshoz.

Így viszont úgy tűnik, kizárólag arra törekednek, hogy minél előbb törlesszék az anyacég felé fennálló adósságot. Valóban ez a cél?

A mi célunk sokkal inkább a növekedéshez kötött. Nem az adósság visszafizetése van a fókuszban, hanem a folyamatos, fenntartható növekedés. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt öt évben növekedni tudtunk, és ezt szeretnénk fenntartani.

A jövőben tehát nem osztalékpapírként, hanem inkább növekedési papírként érdemes

a részvényre tekinteni?

Az a jövő titka, hogy a piac hogyan ítél majd meg minket. A 25 forintos osztalék nem mondható kevésnek, nincs miért szégyenkeznünk.

A különadók eltörlése, mérséklése változtatna az osztalék összegén?

Bár jelentősek azok az összegek, amelyeket a Magyar Telekomnak különadóként fizetnie kell, az osztaléktérképet aligha rajzolná át, ha ezek mérséklődnének. Az osztalékfizetés mellett más értékteremtő lehetőségek is vannak. A Telekom jelenleg is óriási hálózatépítésben van, ami a következő két-három évben rengeteg erőforrást emészt majd fel. Emellett egyre többet kell az 5G-re költeni, ezért úgy gondoljuk, hogy ezeken a területeken jobban hasznosulnának az adóként befizetett összegek.

A felvásárlásokról szóló pletyka nem csitul

a piacon, sőt már olyan híreket is hallani, hogy a társaság leányáért, a T-Systems Magyarországért is jelentkeztek kérők. Meg tudja ezt erősíteni?

Nekem kevés részvényem van ugyan, de azokat sem tervezem eladni. A viccet félretéve: piaci pletykákat nem kommentálok.

Az állami mobilszolgáltató megjelenésével még számolnak?

A terveinkbe nincs beépítve egy ilyen eshetőség, mert a Digivel négyszereplőssé váló piacon méretgazdaságossági szempontok is érvényesülnek már, de persze az állam szándékait nem ismerhetjük.

Egy bolgár, a balkáni távközlési piacon érdekelt üzletember nemrég úgy nyilatkozott, hogy ajánlatot készül tenni a Telekom macedón leányára. Folynak tárgyalások ez ügyben?

Amióta átvettem a vezérigazgatói tisztséget, nem voltak ilyen megkeresések. De nem is vagyunk kényszerhelyzetben, hiszen a macedón leány pozitívan járul hozzá a csoport eredményéhez.

Orbán–Höttges-találkozó: a Telekom elkötelezett Magyarország digitális fejlesztése mellett

Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután a Karmelita kolostorban fogadta Timotheus Höttgest, a Deutsche Telekom (DT) vezérigazgatóját, Srini Gopalant, a cég Európáért felelős vezérigazgató-helyettesét és Rékasi Tibort, a Magyar Telekom vezérigazgatóját, akikkel Magyarország digitális fejlesztésének lehetőségeit és kihívásait, az e téren elért közös eredményeket tekintették át – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan,

a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. A megbeszélésen a magyar kormány részéről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is részt vett. Timotheus Höttges elmondta, hogy a Magyar Telekom továbbra is elkötelezett Magyarország digitális fejlesztése mellett, és jelentős szerepet vállal a korszerű mobil és vezetékes infrastruktúra kiépítésében. A fejlesztéseket felgyorsíthatná, ha a piaci szereplők a különadók egy részét erre fordíthatnák – tette hozzá. A vállalat 2014 és 2018 között csaknem 240 milliárd forintot fordított magyarországi hálózatfejlesztésre, ennek eredményeként gigabites vezetékes hálózata már egymillió elérést biztosít, és a magyar 4G-hálózat is a világ élvonalában szerepel. A cégvezetők hozzátették: a Magyar Telekom távlati célja, hogy az egész országban gigabites hálózati képességet biztosítson. A vállalat az év elején elindította első szabványos 5G-tesztállomását Zalaegerszeg belvárosában, és leányvállalatával, a T-Systems Magyarországgal együtt 5G-teszthálózat kiépítését végzi a zalaegerszegi járműipari tesztpályán. A felek egyetértettek abban, hogy Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mennyire tud élni a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel. A szabályozási környezet, a be­fektetésösztönzés, valamint a frekvenciagazdálkodás olyan eszköz, amely a „gigabit-társadalom” gyors hazai kiépülését szolgálhatja. Közös célok mentén, együttes erőfeszítésekkel Magyarország a régió meghatározó digitális szereplője lehet – hangzott el a pénteki találkozón. | vg