Tartják magukat a nyomtatott könyvek

Az Alexandra-válság után lassan, de folyamatosan bővül a könyvkereskedelem. Az online vásárlást egyre többen választják kényelmessége és a gyakori árengedmények miatt, ám az online és az offline piac gyakran kiegészítik egymást: az emberek egy része előbb a könyvesboltban nézi meg a kínálatot, majd a neten rendel. A kiadott könyvek száma évről évre nő, sokkal többféle könyv jelenik meg a piacon, de a nyelvi korlát miatt nem nagyon bővül a körülbelül négymilliós magyar nyelvű piac, így az egyes könyvekre eső példányszámok radikálisan csökkennek.

Mi számít ma jó eladási számnak?

A 20 ezres szám már a sikerlisták első felébe repíti a szerzőket, de 10 ezressel is be lehet kerülni a top 10-be.

Tavaly hány könyv kelt el?

A válság óta átlag évi 2 százalék körüli a növekedés, ezen belül a gyermek- és ifjúsági irodalomban mintegy 4 százalékos. Erőteljes a növekedés az ismeretterjesztő kategóriában is, de részben azért, mert a tematikus határok elmosódtak.

Milyen a hazai olvasóközösség?

A tipikus magyar könyvvásárlók a 40-es nők, igaz, ők az egész családnak vásárolnak. Általában több könyvet vesznek a diplomások, a városban élők, a nők és a negyvenesek. A fiatalabbak olvasási szokásai kapcsán nagy az oktatás felelőssége.

Melyek a legkelendőbb műfajok?

A műfajválasztás kicsit mindig tükrözi a társadalom állapotát. A kilencvenes évek óta népszerűek a hétköznapi valóságból való menekülést jelentő műfajok: ilyen a fantasy, a sci-fi, a Harry Potter-könyvek. Háttérbe szorultak a szakkönyvek, lexikonok, szótárak, mert az interneten gyorsabban frissebb információkhoz juthatnak hozzá.

Igazolható, hogy a fiatalokat felfalja a digitális forradalom?

A Z nemzedék olvasási szokásaiban sokkal nagyobb az internet és a digitális eszközök szerepe, de ők is olvasnak könyveket. Gondoljunk csak a Harry Potter-könyvekre, a vámpírtörténetekre vagy némely sci-fi szerző munkáira. Vagyis az élményszerű olvasás létezik a fiatalok körében, de fontos, hogy tízéves koruk után is a saját kortárs kultúrájukhoz kapcsolódó könyveket olvashassanak. Nemzedékek nőttek fel ugyanazokon – az egyébként egyik generáció számára sem könnyen emészthető – kötelező iskolai olvasmányokon, amelyek nagymértékben tántorították el az olvasástól a fiatalokat.

Mi a tapasztalat a digitális kiadványokkal kapcsolatban?

A hangoskönyv egyelőre nem szorítja ki a kézbe vehető, lapozható, nyomtatott könyvet, de a jövő egyértelműen az

e-booké, az előállítás költségeiből, a környezetvédelmi szempontokból és az új, digitális generáció felnövéséből kiindulva. A szabályozás és az erős, hagyományos olvasási szokások miatt a digitális könyvek forgalma egyelőre 2 százalék alatti. A fő gond, hogy az olvasók egy nagy része jóhiszeműen, de illegálisan tölt le könyveket, nem gondolva bele, hogy ezzel éppen a kedvenc szerzőjének okoz kárt, és bűncselekményt követ el.

Mit lehet tenni ez ellen?

Az MKKE a közeljövőben társadalmi célú kampányt kíván indítani az állami szervek és civil szervezetek bevonásával, és kezdeményezné a parlamentben, hogy az Európai Parlament tavaly ősszel elfogadott javaslata szerint csökkentsék az e-könyvek áfáját a papíralapúak szintjére (5 százalék – a szerk).

Miért mérik borsos áron a könyveket?

Sok ember munkája van a könyvekben, de az ár jelentős hányada a kereskedőé. Az árból fizetik a szerzői jogdíjat, a nyomdát, a korrektúrát, a lektorálást, a borítótervezést, a tipográfiát és mást is.

Mi várható a héten kezdődő könyvfesztiválon?

Huszonnégy ország 145 kiállítója, 400 esemény, program, dedikálás. A kiadók ilyenkor rukkolnak elő újdonságaikkal. Különösen a külföldi szerzőjű művek megjelentetését inspirálja a könyvfesztivál, míg az ünnepi könyvhét a kortárs magyar szerzőknek kedvez.

Hogyan alakítja a piacot a könyvfesztivál?

A kiadók az éves bevételük negyedét novemberben és decemberben realizálják. A könyvfesztivál tulajdonképpen beindítja azt a pezsgőbb szakaszt, amely a nyár

eleji ünnepi könyvhéten éri el az első félévi csúcspontját.

Az interjú teljes változata

a Vg.hu-n olvasható