Betett a húsvéthatás

Márciusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 963 milliárd forint volt. Ennek 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,9, naptárhatástól megtisztítva pedig 5,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kiskereskedelmi forgalom növekedésének a húsvéthatás okozta márciusi lassulása ellenére az első negyedév mutatója élénkülést jelez a tavalyi év utolsó negyedéhez mérve. Márciusban lassulás jellemezte a kiskereskedelmet a februári kiugróan magas, 8,4 százalékos értékhez képest, a növekedés azonban még mindig stabilnak tekinthető – jegyezte meg Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője. Hozzátette, a január–márciusi adatok alátámasztják, hogy a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének hajtóereje maradhat. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a forgalom márciusi lassulását az indokolta, hogy a húsvét tavaly márciusra, az idén pedig áprilisra esett, így a húsvéthatás miatt áprilisban várható élénkülés.