Csökkent az adóék, de volt is miből

A kormány várhatóan május végén terjeszti a parlament elé a 2020-as adócsomagját, ebből derül ki, hogy a már megkötött bérmegállapodásban foglaltakon túl milyen adóváltozásokra kerülhet sor jövő januárban. A hatéves bérmegállapodás szerint 2020 januárjában további 2 százalékponttal mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó (szocho) abban az esetben, ha a reálbérek 6 százalékkal emelkednek. 2018-ban a magyar adóék – vagyis a munkabérekre rakodó teljes adóteher – 1,11 százalékponttal csökkent, ami az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) összesítése szerint a harmadik legnagyobb csökkenés volt az egész világon – ez a látványos mérséklődés a szocho zsugorodásának köszönhető. A bérekre rakódó teljes munkáltatói és munkavállalói adóteher (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) 2018-ban az OECD-tagállamokban 36,1 százalék, a magyar adóék viszont 45 százalék volt – ami szintén az élmezőnybe emelte az országot, de más értelemben.

A teljes adóterhelés széles spektrumon szóródott, az élen a belga adóék szerepelt 52,7 százalékkal, a lista végén Chile áll 7 százalékkal. Vagyis az OECD adatai is alátámasztják, hogy jelentősen csökkent a magyar adóterhelés, de nemzetközi összehasonlításban még bőven lenne tere a további csökkentésnek. A 45 százalékos adattal a magyar adóterhelés a régióban is magasnak számít, hisz megelőztük vele Csehországot (43,7 százalék) Szlovákiát (41,7) és Lengyelországot is (35,8).

Egészen más a helyzet, ha nem az egykeresős adatokat vesszük figyelembe, hanem a családi adózást, illetve a családi adókedvezményeket. Az OECD számításai szerint a kétkeresős, kétgyermekes családokban Magyarországon a bérek teljese adóterhelése már csak 30,3 százalék, ami a középmezőnynek felel meg. Ebben a családkategóriában a legmagasabb az adóterhelés Franciaországban (39,4 százalék), míg a legkisebb Új-Zélandon, ahol mindössze 1,9 százalék. Az OECD-átlag ebben a kategóriában 26,6 százalék – vagyis a magyar adóterhelés még itt is az átlag felett van.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén kiadott versenyképességi javaslataiban szerepel a munkát terhelő adók csökkentésének folytatása. A jegybank ajánlásaiban a szocho csökkentése mellett az egy számjegyű szja bevezetése áll: a mostani 15 százalékról 9 százalékra csökkenne a személyi jövedelemadó. A javaslatnak jelentős keresletélénkítő hatása lenne elsősorban a magas jövedelmű gyermektelen adózók körében – hisz ők nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményeket. Az MNB szerint a személyi jövedelemadó csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletmunka valószínűségének növelésével, míg a szociális hozzájárulási adó csökkenése keresleti oldalról támogatja a munkaerőpiacot.

A személyi jövedelemadó csökkentésének további előnye, hogy mérsékli a megtakarításokra kapott kamatok után fizetendő adót is, így ösztönöz a megtakarítások növelésére. A mérleg másik serpenyőjében a költségvetési bevételek kiesése áll, egyszázalékos szja-csökkentés akár 150 milliárd forinttal is mérsékelheti a büdzsé bevételeit. Az MNB azonban – a hatéves bérmegállapodásban megfogalmazottakon túl – a szocho további csökkentését már csak célzottan javasolja, például a kkv-k támogatásával vagy a sérülékeny csoportok foglalkoztatásnak támogatásával. Az ok érthető – a szocho képezi a tb-alapok legfontosabb bevételét, ha a mértékét lényegesen tovább mérséklik, akkor az egészségügy és a nyugdíjrendszer finanszírozására más költségvetési forrásokat is be kell vonni.

Igény lenne a további adócsökkentésre, legutóbb Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke nyilatkozott úgy, hogy a pozitív gazdasági eredmények ellenére a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképessége, jövedelemtermelő képessége, termelékenysége még elmarad a fejlett uniós országokétól. Vadász György rámutatott arra is, hogy az adórendszerben az adóterhek közelítenek az európai uniós átlaghoz, az egykulcsos társasági adó 9 százalékos szintje egyedülállóan alacsony, ugyanakkor a 35 százalékos bérteher az egyébként is kedvezőtlen versenyhelyzetben lévő hazai vállalkozásoknak nagy kihívás.