Enyhén túlfűtött lehet a magyar gazdaság

Elsősorban a kibocsátási rés jelezheti a magyar gazdaság túlfűtöttségét: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint ez 2018 negyedik negyedévében 1,4 százalék volt, míg a mi számításaink szerint 2,9 százalék lehetett – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Minden számítás alapján pozitív volt a kibocsátási rés, vagyis szerinte van valamekkora túlfűtöttség a gazdaságban.

Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója az inflációt, a folyó fizetési mérleget, a költségvetés egyenlegét, az eladósodottságot és az államadósságot említette mint a túlfűtöttséget jelző mutatókat. A maginfláció emelkedése és a folyó fizetési mérleg negatívba fordulása lehetnek a túlfűtöttség első jelei, de a fiskális helyzet jó, és nincsenek eladósodva a vállalatok és a háztartások sem. A munkaerőhiány ellenére – amely szintén indikátora lehet a túlfűtöttségnek – még számottevően nőhet a kereslet, ezért korai a gazdaság túlfűtöttségéről beszélni. Bár a pozitív kibocsátási rés maga után vonja a magasabb inflációt, Magyarországon e kapcsolat fellazult – magyarázta az elemző. Az infláció mostani emelkedésének nem a túlfűtöttségi mutatóhoz, hanem a forint gyengüléséhez és a béremelésekhez van elsősorban köze. A forint árfolyamában nagy szerepe van a monetáris politikának, amelynek fékeznie kell a túlfűtöttséget, ezért volt szükség a kondíciók márciusban kezdődött szigorítására. Ezzel kapcsolatban az MNB azt írta a márciusi inflációs jelentésében, hogy a növekedés szempontjából kedvező konjunkturális folyamatok a gazdaság túlfűtöttségéhez és az árak túlzott mértékű és ütemű emelkedéséhez vezethetnek. Amennyiben a monetáris politika túl lassan normalizálódik, a gazdaság is túlfűtött maradhat, ami az inflációs cél tartós túllövését eredményezheti, de folytatódhat a pénzügyi stabilitási kockázatok felépülése is. Matheika Zoltán szerint a maginfláció részben keresleti tényezők miatt emelkedett meg, de a fogyasztói árindex elszabadulásától nem kell tartani.

A lakáspiacon kettősség figyelhető meg: Budapesten és a nagyobb városokban erősen drágulnak az ingatlanok, míg vidéken jellemzően nagyon olcsón juthatunk lakáshoz – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. A túlfűtöttség ebben az esetben a befektetési célú ingatlanvásárlásnál jelenik meg. Matheika Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy a lakásépítések szintje még most is alacsony, ráadásul néhány éven belül az áfakedvezmények kifutása is csökkentheti a keresletet. A költségvetési hiány fenntartható mértékben növeli a keresletet, igaz, a konjunktúra tetőzésén érdemes lehet tartalékokat felépíteni – mondta a Kopint-Tárki kutatója. A Századvég csoportvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a deficit gazdasági visszaesés idején is lehet magas, nem csak a költekezés időszakában. Igaz, a magyar hiány historikusan alacsony szinten áll, ám az Európai Unióban ez volt az ötödik legmagasabb mutató 2018-ban.