Főként infrastruktúrát hozott az elmúlt tizenöt év
Kilenc másik tagállam társaságában tizenöt évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz Magyarország, azóta hazánkban 55,2 milliárd euró értékű beruházás valósult meg az európai strukturális és beruházási alapok keretein belül. További 2,5 milliárd euró értékben 2014 óta a Juncker-terv mozgósított magyarországi beruházásokat, azóta 28 820 magyar kis- és középvállalkozás jutott támogatáshoz – derült ki az Európai Bizottság összeállításából. Magyarországon az egy főre jutó GDP 57 százalékkal nőtt 2003 és 2017 között, ez idő alatt a bővülés 7 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot.
A kimutatás szerint a strukturális finanszírozásra fordított uniós beruházások magyar állampolgáronként 2532 eurót tesznek ki, a hazai kohéziós projektek költségeinek 85 százalékát az Európai Unió állja. A 2014 óta tartó ciklusban az összes magyarországi állami beruházás 43 százalékának megfelelő összegű forrást biztosított Magyarországnak az EU. A kohéziós beruházások legfontosabb eredményei az elmúlt évtizedben Brüsszel szerint 3724 kilométernyi útszakasz és 415 kilométernyi vasúti pálya építése vagy korszerűsítése, 115 ezer új munkahely létrejötte, valamint a víz- és szennyvízhálózathoz való hozzáférés javítása volt 3,5 millió ember számára.
A bizottsági jelentésben arra is kitértek, hogy a növekvő egységes piac világszerte nagyobb vonzerőt jelent a befektetők számára: a csatlakozás óta az unióba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetés a GDP százalékában kifejezve több mint a kétszeresére, a 2004. évi GDP 15,2 százalékáról a 2017. évi GDP 40,9 százalékára nőtt. Az új tagállamok csatlakozásából a régiek is profitáltak, becslések szerint például a kohéziós politika Németország GDP-jére gyakorolt hatásának csaknem az egyharmada a más tagállamokban végrehajtott finanszírozási programokból származik.
A csatlakozás óta
55,2
milliárd euró értékű beruházás valósult meg
