A versenyképesség fenntartása és javítása érdekében kisebb átalakításokat tervez a kormány az adórendszerben – olvasható az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramban. Az adónemek számának redukálása, a szociális hozzájárulási már megkezdett csökkentésének folytatása és gazdaságfehérítő intézkedések lehetnek a kormány tavaszi adócsomagjában, amelyet várhatóan már a jövő héten a parlament elé terjeszt. A programban nem ígérnek nagy meglepetéseket – ennek nem is műfaja a konvergenciaprogram –, a kulcsszó az adórendszer finomhangolása lesz. A költségvetési mozgástér bővülésével a kormánynak lehetősége van a munkára rakódó és a beruházásokat visszafogó terhek csökkentésére, de az eszközök között szerepelteti az adóadminisztráció lebontását és a gazdaság fehérítését is.
A hatéves bérmegállapodásnak megfelelően már júliusban tovább csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke, a jelenlegi 19,5 százalékról 17,5 százalékra. 2020-ban következhet az újabb – 2 százalékpontos – járulékcsökkenés, ha fennmarad a 6 százalék feletti reálbér-emelkedés. De mivel ez jelentős mértékben függ az év végi bértárgyalásoktól is, lehet, hogy a szocho további csökkentése csak az őszi adócsomagban kerül a parlament elé. A kormány konkrétabb tervei szerint 2020-tól tovább mérséklődhet a kisvállalati adó (kiva) kulcsa, összefüggésben a szocho csökkentésével, és a tervek szerint emelik a belépési értékhatárt. Jelenleg a kisvállalati adó mértéke 13 százalék, az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és az osztalékműveletek egyenlegével növelt összege. A belépési értékhatár évi egymilliárd forintos árbevétel – ennek emelését tervezi a kormány. A cégek a kivában addig maradhatnak, amíg az árbevételük meg nem haladja a 3 milliárd forintot – a kormányzati tervek nem szólnak arról, hogy ez az értékhatár a jövőben hogyan változna. A cél a kiva népszerűségének növelése – most mintegy 40 ezer cég tartozik az adó hatálya alá.
A várható gazdaságfehérítő intézkedésekről szűkszavúan nyilatkozott a kormány, a konkrétumok között az online pénztárgépek és a számlázás kiterjesztése szerepelt. Valószínűleg adóemelés is lesz, erre az egészségre káros termékek fogyasztását terhelő adók (népegészségügyi termékadó, jövedéki adó) emelésével kerülhet sor. Az adóátalakítások következtében az államháztartás adócentralizációja 2020-ban a 36,8 százalékára csökkenhet, amely 2023-ig további 1,6 százalékponttal 35,2 százalékra mérséklődhet – ez az egyik a kevés konkrét ígéret közül, amelyet a kormány a konvergenciaprogramban fel is vállalt. 2020 januárjától teljes mentességet kapnak a személyi jövedelemadó megfizetése alól nyugdíjba vonulásukig a négy vagy több gyermeket nevelő nők. Az intézkedést Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be még februárban a családvédelmi akcióterv részeként, de a parlament még nem szavazott róla, ezért ez a kedvezmény várhatóan a tavaszi adócsomagban kerül a törvényhozás elé.
A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy a versenyképesség növelése érdekében az összes adóbevallást digitalizálják a következő években, 2021-ben már a vállalkozások számára is az adóhivatal készíti el a társaságiadó-bevallást. 2021-ig a kormány jelentősen csökkentené az adók számát: ma mintegy 55 adó, járulék van a magyar rendszerben, ezekből 2021-ig mintegy negyven maradna meg. A határidő 2021, de lehetséges, hogy az első lépésekre már 2020-ban sor kerülhet. A tervek szerint összevonnák a munkavállalókat terhelő (egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és munkaerőpiaci) járulékokat, egyszerűsítenék a magánszemélyek különadóit, a bevételt nem termelő kisadók felszámolása mellett konszolidálni szeretnék a gépjárművek adóztatását – így csökkenne az elvonások száma a kívánt negyvenes szintre.
