A következő hetekben – várhatóan még májusban – a magyar kormány elé kerül a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája – olvasható a kabinet által Brüsszelnek tett ígéretek között. A múlt héten ugyanis a kormány nem csupán a következő évek makrogazdasági pályáját bemutató konvergenciaprogramot, hanem a gazdaságpolitikai intézkedéseket taglaló, úgynevezett Nemzeti reform programot (NRP) is benyújtotta az Európai Bizottságnak – derül ki a szervezet honlapjára feltöltött anyagokból. A kkv-stratégia szerint a magyar gazdaság korszakváltáshoz érkezett, a digitális forradalom, a magas foglalkoztatási ráta és a bérszínvonal a gazdaság minden szereplőjét a termelékenység növelésére kényszeríti, ám ebben a kkv-kat segíteni kell. A kormány elé kerülő, 2030-ig szóló tervezet célkitűzései szerint a hazai kisvállalati szektor termelékenységét, valamint az általa előállított hozzáadott értékét is növelni kell a digitalizáció eszközeivel. Az NRP-ben az oktatás is kulcsterület: a közoktatásban a szakképzés fejlesztésével és az alapfokú oktatásból való lemorzsolódás csökkentésével foglalkoznak, emellett részletesebben bemutatja a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos terveit a kormány. A cél a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése – holott az elmúlt években a szakképzés fontosságát hangsúlyozta, ennek érdekében alakította át a közoktatást is. Ezzel szemben most némi hangsúlyváltást hozhat, hogy a kutatói utánpótlás megerősítése és a felsőoktatás teljesítményelvű átalakítása is a prioritások között szerepel.
A tudományos, oktatói és a magasan képezett munkaerő utánpótlásának biztosításához a 2019–2020-as tanévtől kezdődően 1300-ról évi 2000-re emelik az egyetemi doktori képzésbe felvehető diplomások számát. Emellett az egyes felsőoktatási képzésekhez az alaptevékenység finanszírozási költségkeretének maximális összegét fejenként és évenként átlagosan 150 ezer forinttal (a természettudományi szakokon 400-600 ezer forinttal) emelik meg – sorolja a már eldöntött intézkedéseket a kormány.
Mint ismert, már döntöttek a Budapesti Corvinus Egyetem új modellben való működtetéséről, a fenntartói feladatokat a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány vette át, amely tetemes vagyont kapott a működés finanszírozásához. A reformprogram csak általánosságban említi, hogy az alapítványi rendszerben való működtetéstől a képzés színvonalának emelését várja – így az is kiolvasható az anyagból, hogy a jövőben további egyetemeknél kerül sor a fenntartó megváltoztatására, vagyis az állam visszavonulására. Januártól 40 százalékkal emelték meg a felsőoktatási ösztöndíjak szociális részét, 2020 februárjától hasonló mértékben emelik meg az ösztöndíjak tanulmányi részét is. Az előbbi 1,9, az utóbbi 3,8 milliárd forintos éves többletkiadással jár, ám az igazán kiemelkedő forrást – 2023-ig 215,5 milliárd forintot – a felsőoktatási kollégiumok fejlesztésére fordítják.
