Nincs napirenden az euró
A kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak az idei, ám 2023-ig kitekintő konvergenciaprogramját, amely szerint a ciklus végére gyakorlatilag minden makrogazdasági követelményt teljesít Magyarország az euró bevezetéséhez. A program szerint 2023-ra az államháztartási hiány nullára csökken, az államadósság mértéke pedig a GDP 55,9 százalékára mérséklődik. Eközben az inflációt 3 százalékra tervezi a kormány – ez az a feltétel, amelyet nem teljesít majd a magyar gazdaság, de megfelelő gazdaságpolitikával ez is elérhető lenne. Varga Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatott, hogy az euró magyarországi bevezetése továbbra sincs napirenden. A tárcavezető szerint elvileg készen állunk arra, hogy mérlegeljük ezt a lehetőséget, de a kormánynak nem célja, hogy olyan valutaövezethez csatlakozzon, amely jelenleg is átalakulás alatt van, és változnak a szabályai. Az euró bevezetése a mostaninál jóval szorosabb integrációt is jelentene – ez is lehet az egyik magyarázata, hogy 15 évvel az uniós csatlakozás után sem aktuális még ez a kérdés. A 2004-ben belépett tíz új tagállam közül már csak három (Lengyelország, Csehország és Magyarország) tart ki a nemzeti deviza mellett. A legfelkészültebb Szlovénia volt, amely már 2007-ben csatlakozott az euróövezethez, délnyugati szomszédunkat pedig Málta és Ciprus követte 2008-ban. A V4-es országok legfejletlenebb tagja, Szlovákia 2009-ben lépett be az eurózónába, és ki is tudta használni az ezzel járó előnyöket, így mára szinte minden szempontból lehagyta a korábbi éllovas Magyarországot. A 2004-ben csatlakozó balti államok 2011 és 2015 között külön-külön vezették be az eurót, ők is tudtak profitálni a csatlakozásból.
