Bár Donald Trump és Orbán Viktor mostani csúcstalálkozója elsősorban nem a gazdaságról szól majd, de azért fontos kérdés, hogy milyenek a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok.
Jelenleg Magyarországon 1700 amerikai vállalat működik, amelyek 105 ezer dolgozónak adnak munkát. Ezzel az Egyesült Államok Németország mögött a második legnagyobb beruházó Magyarországon, a külföldi tőkebefektetések mintegy 15 százaléka köthető amerikai cégekhez. A két ország közötti kereskedelmi forgalom már meghaladta az 5,5 milliárd dollárt, a magyar termékek exportja folyamatosan két számjegyű növekedést mutat.
Miként honorálja ezt a teljesítményt a hazai gazdaságpolitika?
Az együttműködés a magyar gazdaságirányítással rendkívül jó, az AmCham évek óta publikálja Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért című versenyképességi csomagját, amelynek javaslatai visszaköszönnek a kormányzati programokban, és képviselem őket a Nemzeti Versenyképességi Tanácsban (NVT) is. Az idei, 2019-es javaslatcsomagunk hasonló témakörök mentén épül fel, mint az NVT idén tavasszal napvilágot látott programja: ugyanazokon a területeken – üzleti környezet, versenyképes munkaerő, innováció és digitalizáció – fogalmazunk meg konkrét javaslatokat, amelyek a programban is prioritást kapnak.
Nehezedett-e az itteni amerikai cégek helyzete azzal, hogy a Trump-kormányzat az anyaországi jólét emelésére koncentrálva kemény hangot ütött meg a külföldön dolgoztató amerikai vállalatokkal szemben?
Én úgy látom, mindkét ország politikája hasonló: America/Hungary First, s itt nem a bezárkózáson van a hangsúly. Azzal, hogy Magyarországon az amerikai vállalatok élnek, élhetnek a kedvező gazdasági környezet és a befektetőbarát adórendszer nyújtotta előnyökkel, maguk a cégek és az amerikai tulajdonosok is versenyképesebbek lesznek a globális piacon. Az Egyesült Államok bizonyosan nem akar befelé fordulni, továbbra is a világ vezető gazdasági hatalma akar maradni. Az amerikai cégek ilyen tervei Magyarország számára azzal kecsegtetnek, hogy a nálunk beruházó cégekben magas hozzáadott értékű fejlesztések valósulhatnak meg, hiszen ezek segíthetik továbbra is Amerika vezető szerepét a globalizált világgazdaságban, egyúttal lehetőséget adva hazánknak is az élbolyhoz való felzárkózásban. Az amerikai cégek abszolút partnerek abban a gazdaságpolitikai irányváltásban, amit az AmChammel összhangban a külgazdasági miniszter úr is úgy fogalmazott meg, hogy a Made in Hungary mellett egyre fontosabb az Invented in Hungary irányába elmozdulnunk.
Azért az amerikai–kínai vámháború azt is mutatja, hogy a piacvédelem tekintetében igen radikális tud lenni az USA... Ez mennyiben hathat ki a magyarországi amerikai cégekre?
Azt gondolom, a kereskedelmi háború még több új hullámot vet majd, ám nekünk – a magyarországi vállalkozásoknak – az adott helyzetet kell néznünk és nyitottnak kell maradnunk. Kína jelenleg a világ legnagyobb gazdasága, akkora piac, amelyről egy ilyen kicsi, nyitott gazdaság, mint Magyarország, nem mondhat le. Következésképp a magyar gazdaságpolitikának – miként arra a magyar cégeknek három év alatt 6,5 milliárd dollár veszteséget okozó orosz szankciók is rámutattak – minden akadály, korlátozás ellen állást kell foglalnia. Ha a kínai–amerikai vámháború valóban eszkalálódik, meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik veszteségeink minimalizálását.
Ráadásul küszöbön van az európai–amerikai kereskedelmi vita újabb fordulója is....
Ezt a vitát a maga hasznára fordíthatja az ország. Miután a Magyarországon megtelepedő amerikai cégek már egy EU-tagállamban működnek, így az esetleges szankciós politika őket nem érinti majd. Azaz a magyar kormányzat és az unió piacában gondolkodó amerikai cégek érdeke is az, hogy tovább növeljék jelenlétüket, és új – immár nem az olcsó munkaerőre, hanem a szofisztikált tudással rendelkező szakemberekre épülő – termékeket hozzanak az unió és más országok, adott esetben Kína piacaira is. Az AmCham az itt már jelen lévő cégek tapasztalatainak közvetítésével segíteni tudja ebben a befektetőkeresésben a magyar gazdaságpolitikát.
