Bár Donald Trump és Orbán Viktor mostani csúcstalálkozója elsősorban nem a gazdaságról szól majd, de azért fontos kérdés, hogy milyenek a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok.
Jelenleg Magyarországon 1700 amerikai vállalat működik, amelyek 105 ezer dolgozónak adnak munkát. Ezzel az Egyesült Államok Németország mögött a második legnagyobb beruházó Magyarországon, a külföldi tőkebefektetések mintegy 15 százaléka köthető amerikai cégekhez. A két ország közötti kereskedelmi forgalom már meghaladta az 5,5 milliárd dollárt, a magyar termékek exportja folyamatosan két számjegyű növekedést mutat.
Miként honorálja ezt a teljesítményt a hazai gazdaságpolitika?
Az együttműködés a magyar gazdaságirányítással rendkívül jó, az AmCham évek óta publikálja Együttműködés egy versenyképesebb Magyarországért című versenyképességi csomagját, amelynek javaslatai visszaköszönnek a kormányzati programokban, és képviselem őket a Nemzeti Versenyképességi Tanácsban (NVT) is. Az idei, 2019-es javaslatcsomagunk hasonló témakörök mentén épül fel, mint az NVT idén tavasszal napvilágot látott programja: ugyanazokon a területeken – üzleti környezet, versenyképes munkaerő, innováció és digitalizáció – fogalmazunk meg konkrét javaslatokat, amelyek a programban is prioritást kapnak.
Fotó: Vémi Zoltán
Nehezedett-e az itteni amerikai cégek helyzete azzal, hogy a Trump-kormányzat az anyaországi jólét emelésére koncentrálva kemény hangot ütött meg a külföldön dolgoztató amerikai vállalatokkal szemben?
Én úgy látom, mindkét ország politikája hasonló: America/Hungary First, s itt nem a bezárkózáson van a hangsúly. Azzal, hogy Magyarországon az amerikai vállalatok élnek, élhetnek a kedvező gazdasági környezet és a befektetőbarát adórendszer nyújtotta előnyökkel, maguk a cégek és az amerikai tulajdonosok is versenyképesebbek lesznek a globális piacon. Az Egyesült Államok bizonyosan nem akar befelé fordulni, továbbra is a világ vezető gazdasági hatalma akar maradni.
A teljes interjú a hétfői Világgazdaságban olvasható
