A közszféra digitalizálása is húzza az SAP-t

Januárban állt az SAP Hungary élére a tíz év után távozó Ablonczy Balázst váltva. Váratlanul érte a felkérés? Hogyan összegezné az új szerepkörében az eddigi tapasztalatait?

Több mint tizenkét éve dolgozom a vállalatnál, és az elmúlt három-öt esztendőben már körvonalazódott, hogy ha egyszer aktuális lesz az utódlás kérdése, akkor a potenciális jelöltek közé tartozom. Óriási könnyebbség, hogy nem kívülről érkezve kerültem az SAP élére, hiszen jól ismerem a céget és a csapatot is, tisztában vagyok azzal, kinek mi az erőssége, és hol szükséges a fejlődés. Apróbb finomhangolásokra szükség volt, de jó az irány, a féléves tervszámokat mindenütt teljesítjük, van, ahol túl is szárnyaljuk.

A pénzügyi beszámoló szerint az SAP Hungary Kft. tavaly 33,68-ról 35,91 milliárd forintra növelte az árbevételét, a profit viszont 437-ről 170 millióra apadt. Mi áll a számok mögött?

Akár a szoftvereink után fizetendő licencdíjakat, akár az általunk biztosított felhőszolgáltatásokat vesszük alapul, a meglévő és az új ügyfeleink, partnereink megrendelései alapján számítottunk a forgalom számottevő növekedésére. Egy akkora konszern esetében azonban, mint az SAP, a nyereséget nem tagvállalatonként, hanem globálisan érdemes nézni, az ad pontos képet. A hazai számokban ugyanis megjelennek például olyan tételek, amelyek a budapesti fejlesztőközpontunkkal kapcsolatosak, az itteni kollégák pedig nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi piacra is dolgoznak.

Ezek után mire számítanak

az idén?

Abban bízunk, hogy két számjegyű növekedéssel elérhető közelségbe kerül a negyvenmilliárd forintos árbevételi mérföldkő, amihez a felhőszolgáltatások iránti növekvő kereslet járulhat hozzá a legnagyobb mértékben. Ezt a versenyszférában egyre szélesebb körben megjelenő igények mellett a kormányzati törekvésekre is alapozhatjuk. Az is a forgalomnövekedés mellett szól, hogy globális szinten is zajlik egyes új, tíz-húsz, legfeljebb ötven munkatársat igénylő operációk helyszínkiválasztása, és a budapesti központ a tizenhat országot tömörítő kelet-közép-európai régióban rendre jó esélyekkel indul az SAP-n belül, és nemcsak a nemzetközi összehasonlításban alacsonyabb bérek, hanem a stabilan magas teljesítmény és a jó munkakörülmények miatt is.

Melyek a leglényegesebb aktuális projektek?

Több fontos ügyletet sikerült lezárnunk vagy elindítanunk a köz- és a versenyszférában egyaránt. Ha az előbbihez soroljuk az államigazgatási terület mellett az állami és önkormányzati hátterű cégeket is, akkor nagyjából fele-fele arányban érkeznek a két oldalról megrendelések. A Budapest Airportnál például HR-szoftvert vezetünk be, a Magyar Posta pedig a beszerzést helyezte teljesen új alapokra az együttműködésünkkel, emellett immár tizenöt egyetem gazdálkodási

rendszere is SAP-alapon fut. Ezek már lezárultnak tekinthető projektek, de hasonlóan fajsúlyos újabb megállapodások állnak aláírás előtt.

Milyen prioritások határozhatják meg a következő éveket?

A vállalatirányítási megoldások második aranykora érkezhet el, mivel 2025-ben kifut a hazai vállalatoknál lévő régi SAP-rendszerek támogatása. Az új generációs S/4HANA-ra kell az érintett kört átvezetni, ami nem pusztán egy verzió-, hanem paradigmaváltás is lesz. Mivel legalább 300-350 nagyobb vállalatot érinthet az átállás, nem is olyan sok a hátralévő öt-hat év. Továbbá fontos feladat lesz több, az utóbbi időben az anyacég által felvásárolt megoldás hazai bevezetése, ilyen például a nyolcmilliárd dollárért megszerzett, ügyfélélmény- és véleményfelméréssel foglalkozó Qualtrics vagy az értékesítési jutalék számítását megkönnyítő CallidusCloud, amely 2,4 milliárd dollárba került. Emellett az is meghatározhatja a következő éveket, hogy a magyar vállalatok életébe minél átfogóbban építsük be a mesterséges intelligenciát (MI).

Az utóbbira mondana néhány példát?

Ma már ott tartunk, hogy számos pékségben MI alkalmazásával mérik fel, mennyi pékárut kell az adott időszakban sütni a fogyasztói szokások változását éppúgy belekalkulálva, mint az aktuális időjárási viszonyokat. De a korábbi több hét vagy hónap helyett ma már néhány óra alatt készülhet valakinek személyre szabott cipője is, a prototípushoz vezető utat a szkenner rövidíti le drasztikusan. Az IDC előrejelzése szerint két éven belül az üzleti alkalmazások 75 százaléka már mesterséges intelligenciát fog használni. Tágabb viszonylatban pedig azt látni, hogy a személyes kapcsolattartás egyre kevésbé lesz előtérben akár a bankunkkal, akár a közműszolgáltatókkal vagy az üzleti partnerekkel. A legfiatalabb generáció már ebbe nő bele, és ez új lehetőségek tárházát nyitja meg a cégek számára.

Globálisan hol tart az SAP?

A nagy felhős cégek közül az SAP bővül a leggyorsabban, hiszen mára több mint kétszázmillió felhasználója van, miközben immár a bevételek 72 százaléka megújuló. Az idei nyitó negyedévben az anyacég elsőként érte el az 1,5 milliárd eurós felhős árbevételt, de négy éven belül triplázhat ez a terület, miközben a megújuló bevételek részarányát 80 százalékig tornászhatja fel. Nem véletlen, hogy tavaly háromszor emelte pénzügyi kilátását a cég, amely az elmúlt tíz évben hetvenmilliárd dollárt költött innovációra. Az SAP ma már Németország legértékesebb cége és márkája, megelőzve például a BMW-t és a Siemenst is.

Immár az összes bevétel

72

százaléka megújuló globális szinten