Az ilyenkor szokásosnál körülbelül 15-20 százalékkal nagyobb a borkészlet Tokaj-Hegyalján, de nem is a helyi pincékben tárolt borok miatt lehet gondjuk a helyi szőlőtermelőknek, hanem a más borvidékeken, elsősorban az Alföldön és a Mátrában tárolt többletek miatt – mondta a Világgazdaságnak az agrártárca által meghirdetett zöldszüreti támogatás hátteréről Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke. A tokaji borok jelentős részét ugyanis a más borvidékekről érkező felvásárlóknak értékesítik. Márpedig ha máshol tele a pince, ez az értékesítési csatorna bedugul – mondta Kalocsai László.
Mint ismert, az Agrárminisztérium (AM) úgynevezett zöldszüreti támogatást hirdetett meg 8,5 millió eurós keretösszeggel, hektáronként 300 ezer és 1 millió forint közötti összeget fizethetnek ki. A tárca az európai piacon nagy mennyiségben felhalmozódott borkészletekre reagálva vetette be ezt a Magyarországon eddig még nem alkalmazott eszközt. Az AM közlése szerint a borpiaci intézkedések része lesz a lepárlási támogatás is – ez nem újdonság a magyar piacon.
Azoknak a szőlőtermelőknek, akiknek nincs felvásárlási szerződésük, érdemes átgondolniuk, hogy kérik-e a zöldszüreti támogatást – mondta Kalocsai László. Nagyon bizonytalannak tűnik, hogy ezek a termelők találnak-e vevőt a szőlőjükre. A nagy felvásárlók – ahogyan más borvidékeken is – már bejelentették, hogy a tavalyi szőlőmennyiségnek csupán a felét-kétharmadát veszik át.
A hasonló helyzeteket a borvidék stratégiájának átalakításával igyekeznek elkerülni a továbbiakban. Ennek célja, hogy a még mindig nagy mennyiségben piacra kerülő lédig borok termelői törjenek ki ebből a kategóriából, valamint hogy a kistermelői borokat minél nagyobb arányban értékesítsék helyben.
Az intézkedés jó, még időben lépett az agrártárca a szőlőtermelők védelmében – mondta a Világgazdaságnak Zeisel László, aki a Kunsági borvidéken saját 15 hektáros területe mellett egy integráción keresztül további 220-240 hektáron is érdekelt. A termelőknek van idejük a döntésre, mivel a tervekről már korábban is értesültek, a Tiszazugi Hegyközségben például a rendelet megjelenése előtt már ötvenen jelezték, hogy igényelni fogják a támogatást. Ezért szerinte a június 11-i határidő elfogadható – bár előtte június 6-ig a hegybíróval záradékoltatni kell a zöldszüretre kijelölt terület aktáját.
Különösen az asztali fehér fajtákból – mint a csabagyöngye, a bianca és az aletta – jelentősek a készletek. Zeisel László szerint szűkös lehet a munka elvégzésére adott idő, a zöldszüretet ugyanis június 24. és július 10. között kell elvégezni, mégpedig kizárólag kézi szüreteléssel. Mivel egyre nehezebb munkaerőt találni, a napszámosoknak fizetett bérek pedig szinte hétről hétre emelkednek, ezért a zöldszüret végrehajtása és költségei nehézséget okozhatnak a szőlőtermelőknek – tette hozzá.
