Nem fokozódhatott az árnyomás májusban
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint májusban 3,9 százalék lehetett az éves alapon mért infláció, ami megegyezik az áprilisi fogyasztói árindex mutatójával, a tényleges adatot holnap közli a Központi Statisztikai Hivatal. A maginfláció szintén megegyezhet az előző havi adattal, a tavasz utolsó hónapjában 3,8 százalék volt, az adószűrt maginfláció viszont a múlt havi 0,1 százalékpontos mérséklődés után 0,2 százalékponttal emelkedett az elemzői prognózisok összesítése szerint. Mivel a fogyasztói árindex és a maginfláció sem utalhat erősödő árnyomásra, ezért – ha az elemzői körképünk pontos – közvetlen lépéskényszere nincs a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), ezt erősíti a tavalyi, magas bázis is. A 3,9 százalékos inflációs előrejelzés jelentősen felülmúlja a jegybanki 3,1 százalékos várakozást, a monetáris lépések mellett szól az is, hogy az adószűrt mutató trendszerű erősödésre utalhat.
Bár a külső inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, az üzemanyagárak tovább emelkedtek – értékelt Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője, aki 3,8 százalékos inflációt prognosztizált. A belső árszínvonal gyorsan emelkedik, az év további részében a bérek növekedésére lehet számítani a feszes munkaerőpiac miatt, ami felfelé hajtja az árakat. A keresetek emelkedése viszont a munkáltatói járulék csökkentése ellenére negatívan hathat a vállalatok jövedelmezőségére. Kuti Ákos hozzátette: ugyan a fogyasztói árindex a jegybanki 3 százalékos cél közelében alakulhat, ám a maginfláció idén 3,7, jövőre pedig 3,5 százalék lehet. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője mérséklődő, 3,7 százalékos fogyasztói árindexet vár, a maginflációs mutatók változatlanok maradhattak szerinte.
Az árdinamika enyhülése széles körű lehetett, az élelmiszerek, a ruházati cikkek és az üzemanyagok is lassabban drágulhattak. Jobbágy hangsúlyozta: a magas maginfláció továbbra is kockázatokat hordoz magában, az év második felében viszont csökkenhetnek az inflációs mutatók. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője viszont erősödő árnyomással számol, a legmagasabb, 4 százalékos prognózist adta, amit a magyar alapfolyamatok alakulásával indokolt. A májusi adatot főként két volatilis tétel, az üzemanyagok és az élelmiszerek árának alakulása határozhatja meg, ezek drágulási üteme ugyanis a szokásosnál is nagyobb kilengéseket mutatott az elmúlt hónapokban, a jelentős béremelések miatt pedig a piaci szolgáltatások több mint 4 százalékkal kerülhettek többe, mint 2018 májusában. Virovácz arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes szektorokban észlelhető növekvő drágulás nem feltétlenül lesz hatással a monetáris politikára: egyrészt az MNB felkészült az adószűrt maginfláció további emelkedésére, másrészt a külső inflációs környezet miatt a jegybank akár jövő év elejéig is kivárhat a kamatemeléssel.
