A munkavállalók is jól járhatnak
A szociális hozzájárulási adó (szocho) mától 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken, az évközi változtatás fontos kérdéseket vethet fel a cafeteriajuttatásokkal összefüggésben – írta a Mazars adótanácsadó az elemzésében. A 2 százalékpontos adócsökkentéssel a munkaadók mindenképp jól járnak, ám elképzelhető olyan eset is, hogy a munkavállalók is többet vihetnek haza. Ez azonban nagyban függ az adott cég szabályzataitól és a munkavállalóval kötött megegyezéstől.
A módosítás jó irányba tett lépés, ám az év közbeni változtatás számos kérdést vethet fel, leginkább a cafeteriára vonatkozóan. Itt ugyanis a munkáltatón kívül a munkavállalók is jól járhatnak, hiszen a cafeteriaelemek adózásánál bizonyos esetekben ők lehetnek a haszonélvezők. A munkabér mellett ugyanis több béren kívüli juttatáselem is a szociális hozzájárulási adó alapját képezi, ezáltal a kedvező évközi változás a cafeteriára is kihathat, az azonban egyelőre kérdéses, hogy miként – írta H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.
A válasz leginkább attól függ, hogy az adott cég cafeteria-rendszerében a munkavállalónak járó összeget bruttóban vagy nettóban határozták-e meg. Az is döntő lehet, hogy a munkáltató milyen belső szabályzatot alakított ki erre vonatkozóan. A munkaadók legtöbbször az előző év végén hirdetik ki a cafeteriacsomagokat, ám az már eltérő, hogy ezeket pontosan hogyan kezelik. Sokan belső szabályzatban rögzítik, hogy a nettó juttatási összegek egész évben változatlanok maradnak, ez esetben az adócsökkentés a dolgozónak fizetett összeget nem érinti, és a kapcsolódó nyilatkozatok felülvizsgálata sem szükséges. Azaz a módosítással a munkáltató ugyan jól jár, a munkavállaló azonban ugyanannyit kap, mint korábban.
Elképzelhető olyan helyzet is, hogy a szabályzat csak bruttó keretet rögzít. Ilyenkor a munkavállalók akár jogosan is követelhetik, hogy az évközi adócsökkentés miatt magasabb nettó cafeteriajuttatást kapjanak. Ha ez így van, akkor a munkáltatónak az egyes juttatáselemek nettó értékét újra kell számítania, ami viszont többletmunkát okoz – hangsúlyozta H. Nagy Dániel. A Mazars azt is kiemelte, hogy a csökkentett adómérték első ízben azokra a béren kívüli elemekre alkalmazható, amelyek tényleges juttatása júliusban – vagy még később – történik meg. Eszerint előnyös, ha például a munkáltató a szokásos június végi SZÉP-kártya-utalásokkal megvárja a júliust.
