Több mint 1,9 millió gazdasági szervezet szerepelt a múlt év végi adminisztratív nyilvántartásokban, 2,1 százalékkal, azaz 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2018 című kiadványában. Az utóbbi tíz évben 2015 kivételével rendre bővült a regisztrált gazdasági szervezetek száma, amelyek 92 százalékát adják a vállalkozásoknak, arányuk 2011 óta lényegében változatlan.
Országosan 2018 végén 180 vállalkozás jutott ezer lakosra, ebből 127 az egyéni és 53 a társas. Az utóbbiak legnagyobb hányadát, 72 százalékát képviselő korlátolt felelősségű társaságok (kft.-k) száma tavaly 1 százalékkal mérséklődött, de a csökkenés már 2014 óta tart, összefüggésben a törzstőke minimális összegének hárommillió forintra történő visszaemelésével.
A társas vállalkozások 23 százalékát kitevő betéti társaságok térvesztése már régebben elkezdődött, a múlt évi szűkülés mértéke 3,7 százalékos volt a 2017-es adathoz képest, viszont a részvénytársaságok száma – csakúgy, mint korábban – nőtt. A társas formában működők száma a legtöbb ágban csökkent vagy stagnált. Növekedést csupán az energiaiparban, az építőiparban, valamint a közigazgatásban regisztráltak. A legtöbb vállalkozás továbbra is a mezőgazdaság (27 százalék), az ingatlanügyletek (13), a tudományos és műszaki tevékenység (11) és a (10) területén volt bejegyezve.
Budapesten a legnagyobb a vállalkozási aktivitás (és a társas vállalkozások térségen belüli súlya is itt a legerősebb), emellett Pest megyében is meghaladta e vállalkozások sűrűsége az országos átlagot. Az önálló vállalkozók népességarányos száma Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb. Az ezer lakosra jutó összes vállalkozásszám alapján a fővárost alföldi és Balaton-parti megyék követték a rangsorban, főként a jó mezőgazdasági adottságokkal összefüggő őstermelői aktivitás és a turizmushoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek következtében.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatják
