Magyar gazdaság

Minden ötödik magyarra jut egy vállalkozás

A Budapest-központú versenyszférával szemben egyelőre csak a jó mezőgazdasági adottságokkal összefüggő őstermelői aktivitás és a turisztikai gazdasági tevékenységek nyújtanak alternatívát vidéken, főként a Balaton partján és az Alföldön.

Több mint 1,9 millió gazdasági szervezet szerepelt a múlt év végi adminisztratív nyilvántartásokban, 2,1 százalékkal, azaz 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2018 című kiadványában. Az utóbbi tíz évben 2015 kivételével rendre bővült a regisztrált gazdasági szervezetek száma, amelyek 92 százalékát adják a vállalkozásoknak, arányuk 2011 óta lényegében változatlan. Országosan 2018 végén 180 vállalkozás jutott ezer lakosra, ebből 127 az egyéni és 53 a társas. Az utóbbiak legnagyobb hányadát, 72 százalékát képviselő korlátolt felelősségű társaságok (kft.-k) száma tavaly 1 százalékkal mérséklődött, de a csökkenés már 2014 óta tart, összefüggésben a törzstőke minimális összegének hárommillió forintra történő visszaemelésével.

A társas vállalkozások 23 százalékát kitevő betéti társaságok térvesztése már régebben elkezdődött, a múlt évi szűkülés mértéke 3,7 százalékos volt a 2017-es adathoz képest, viszont a részvénytársaságok száma – csakúgy, mint korábban – nőtt. A társas formában működők száma a legtöbb ágban csökkent vagy stagnált. Növekedést csupán az energiaiparban, az építőiparban, valamint a közigazgatásban regisztráltak. A legtöbb vállalkozás továbbra is a mezőgazdaság (27 százalék), az ingatlanügyletek (13), a tudományos és műszaki tevékenység (11) és a (10) területén volt bejegyezve.

Budapesten a legnagyobb a vállalkozási aktivitás (és a társas vállalkozások térségen belüli súlya is itt a legerősebb), emellett Pest megyében is meghaladta e vállalkozások sűrűsége az országos átlagot. Az önálló vállalkozók népességarányos száma Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb. Az ezer lakosra jutó összes vállalkozásszám alapján a fővárost alföldi és Balaton-parti megyék követték a rangsorban, főként a jó mezőgazdasági adottságokkal összefüggő őstermelői aktivitás és a turizmushoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek következtében.

A regisztrált önálló vállalkozók 2018 végén az összes vállalkozás héttizedét tették ki, állományuk 2008 óta folyamatosan gyarapodott. December végi számuk 3,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az önálló vállalkozók négytizedét kitevő egyéni vállalkozók körének bővülése erőteljesebb volt (9,5 százalék), e területen a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) korábbi bevezetése és a vállalkozók szélesebb köre által választhatóvá tétele, valamint a társas vállalkozások számára előírtnál egyszerűbb adminisztráció több területen ösztönözte e vállalkozási forma választását.

A Magyarországon működő vállalkozások 99 százaléka kis- és középvállalkozásnak minősül a 2013-tól alkalmazott módszertan szerint, a 718 ezer kkv 94,6 százaléka mikro-, 4,7 százaléka kis-, a többi középvállalkozás. A vállalkozási szférában foglalkoztatottak 65 százalékának biztosítottak munkalehetőséget, az összteljesítményhez a hozzáadott érték 44, a termelési érték 37, a nettó árbevétel 42, ezen belül az exportárbevétel 16 százalékával járultak hozzá.

Ezek is érdekelhetik