Taroltak a fővárosi építőipari cégek

Az építőipar lobbiereje nélkül szakértők szerint elképzelhetetlen lenne az ágazat állami forrásból történő technológiai korszerűsítése, hasonló feltőkésítésre például a fém-, a műanyag- vagy a faipar szereplői belátható időn belül aligha számíthatnak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezelt pályázati csomagban a korábbi kétszer 8 milliárd forintos keret után a harmadik körben 6 milliárd volt a tét, az adatbázis szerint a 77 nyertes közül a budapesti Épszerk-Pannónia Invest Kft. járt a legjobban, amely 400 millió forintot igényelt, végül pedig 266 milliót ítéltek meg a javára. A pénzügyi eredmények is a szóban forgó vállalkozás mellett szólhattak, hiszen tavaly 5,7 milliárd forint árbevételt és 295 milliós profitot ért el, az előbbi 12 százalékos növekedésnek felel meg, az utóbbi pedig csaknem duplázás a 2017-es adatokhoz képest.

A tíz legnagyobb nyertes közül egyébként hét fővárosi. A toplistára 137 millió forintos támogatással lehetett felkerülni, vidékről pedig csak egy törökbálinti, egy esztergomi és egy sándorfalvai cég kapott helyet az élbolyban. Az Épszerk-Pannónia mellett a képzeletbeli dobogóra a Gerecse-Plusz Kft. és a MAB Tarnóca Kft. állhatott fel 228, illetve 224 millió forintos támogatással, rajtuk kívül a 200 milliós mérföldkövet csak az Archibona Kft. érte el (206). Pályázatíró forrásaink szerint az elnyert támogatást a döntő többség nagy értékű építőipari eszközökre, gépekre fordította, jellemzően földmunkagépre, toronydarura, állványra, markolóra, kotróra vagy rakodóra.

A szaktárca láthatóan fűnyíróelv alapján csökkentette a támogatási igényeket a források jóváhagyásáig, csak néhány – szerencsés – pályázó esetében mérséklődött 20-30 százalékkal a megcélzott forrás, sokan viszont a pályázatban feltüntetett összegnek csak kevesebb mint a felét kaphatják meg. Az ITM összesítése szerint az építőipari vállalkozások több mint háromszoros, 19,3 milliárd forintnyi támogatási igényt nyújtottak be 177 kérelemben az ágazat technológiai korszerűsítésére, hatékonyságának növelésére irányuló program idei első kiírásában meghirdetett 6 milliárd forintos keret terhére. A kiválasztott 77 építőipari vállalkozás átlagosan 70 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A teljes összegből 61 százalékban magasépítési, 32 százalékban mélyépítési, 7 százalékban pedig mérnöki szolgáltatási projektek jutottak támogatáshoz. A program következő köre az idén ősszel érkezik, 3 milliárd forint keretösszeggel.

Az ágazat támogatását a nemzetközi összehasonlítások igazolják. Az Eurostat adatai szerint ugyanis a korábbi hónapokhoz hasonlóan májusban ismét csökkent az építőipari termelés az Európai Unióban és az euróövezetben, Magyarországon viszont 26,2 százalékkal nőtt. Ekkora bővülést más tagország nem volt képes felmutatni, csak Románia közelítette meg (23,8), Szlovénia pedig 11,1 százalékkal is odaért a harmadik helyre.