Ami örömöt okoz a vásárlóknak a magyar boltokban, az egyre súlyosabb válságba taszítja az állattartókat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságErőteljesen bővült az Európai Unió tejkínálata az elmúlt egy évben. A növekedés 2025 második felében gyorsult fel, 2026 első négy hónapjában pedig a beszállított tej mennyisége több mint 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki az Európai Bizottság uniós agrárpiacokról készített, 2026. júliusi rövid távú előrejelzéséből. A kibocsátás úgy emelkedik, hogy közben az uniós tejhasznú tehénállomány tovább zsugorodik. Közben a termelői árak jelentősen estek, az energia-, szállítási és csomagolási költségek emelkedése egyre nagyobb nyomást helyez az állattartók válára.
A termelés bővülését tehát nem az állatok számának növekedése, hanem az egy tehénre jutó tejhozam javulása okozza. A Bizottság 2026-ban 2,4 százalékos hozamnövekedésre számít.
Változatlan állatállomány, javuló hozamok
A termelékenység 2025-ös javulásához több kedvező körülmény járult hozzá. A megfelelő időjárás miatt nőtt a takarmányok rendelkezésre állása és javult azok minősége, miközben a legeltetésre épülő nagy tejtermelő térségekben az átlagosnál jobb volt a gyepek állapota. A gazdaságok jövedelmezősége is elegendő mozgásteret biztosított a termelés fenntartásához.
Amennyiben a gyepterületek állapota nem romlik jelentősen, a tejhozamok az év további részében is emelkedhetnek - jósolta a Bizottság. Az elmúlt hónapok aszályos és magas hőmérsékletű időjárása viszont jelentősen befolyásolhatta tehenészetek termelékenységét. Minden esetre, július elején a Bizottság még 1,6 százalékos uniós tejtermelés-növekedést várt 2026-ra, vagyis a bővülés üteme szerintük hasonló lehet a tavalyihoz. A növekedést elsősorban Németország, Hollandia, Franciaország, Belgium és Lengyelország biztosíthatja, ahol 2026 első negyedévében továbbra is erőteljesen emelkedett a tejfelvásárlás.
A nagyobb kínálat már lenyomta a tejárakat
A tejkínálat gyors növekedésére a piac már 2025 utolsó negyedévében reagált. A nyerstej uniós ára csökkenésnek indult, ahogy a feldolgozókhoz egyre nagyobb mennyiség érkezett. A jelentés szerint az árak jelenleg már stabilizálódás jeleit mutatják, de a gazdálkodók költséghelyzete ismét romolhat.
A közel-keleti geopolitikai feszültségek miatt nőhetnek az energia- és szállítási költségek, ami közvetlenül és közvetve is terheli a tejtermelőket.
A magasabb költségek szűkíthetik a gazdaságok árrését, ezért a Bizottság arra számít, hogy az uniós tejkínálat növekedése 2026 második felében lelassul.
A tejfeldolgozók szintén emelkedő energia-, fuvarozási és csomagolási kiadásokkal szembesülnek. Ezek egy részét várhatóan továbbhárítják a fogyasztókra, ami az általános élelmiszer-inflációval együtt bizonytalanabbá teszi a tejtermékek iránti keresletet. Az uniós fogyasztás egyelőre ellenállónak bizonyul, de az év második felének kilátásai már kevésbé egyértelműek.
Több vaj és sovány tejpor készülhet
A nagyobb nyerstejkínálat már 2025-ben növelte a vaj, a sajt és a sovány tejpor előállítását. Ez a tendencia 2026-ban is folytatódhat.
A sovány tejpor termelése az előrejelzés szerint 6,9 százalékkal nőhet, míg az export 5 százalékkal haladhatja meg a tavalyit. A kivitel 2025 utolsó negyedévében és 2026 első negyedévében erőteljesen bővült, a közel-keleti konfliktus azonban jelenleg akadályozza a régióba és az azon túli piacokra irányuló szállításokat.
A vajgyártás szintén profitál a több tejből, az uniós vállalatoknak azonban Új-Zéland és az Egyesült Államok termékeivel is versenyezniük kell a fontos exportpiacokon. A 2025-ben előállított többlet jelentős része ezért az uniós belső piacon maradt, illetve készletekbe került.
A versenyképesebbé váló áraknak köszönhetően az EU vajexportja 2026-ban 5 százalékkal növekedhet. A belső felhasználás eközben 6,4 százalékkal bővülhet, ami ugyan jelentős növekedés, de elmarad a 2025-ben mért 7,5 százalékos emelkedéstől.
A sajtnál a belső piac marad a legfontosabb
A sajt- és savógyártás szintén nagyobb tejmennyiséget dolgozhat fel. A jelentés szerint az uniós feldolgozók 2026 első felében teljes kapacitással működtek.
A sajttermelés 1,8 százalékkal nőhet, ami valamivel meghaladná a tavalyi 1,7 százalékos bővülést. A többlet elhelyezése elsősorban az uniós belső fogyasztástól függ, mert a sajt exportvolumene várhatóan mindössze 0,5 százalékkal emelkedik.
A savótermelés 1,4 százalékkal bővülhet. Ennél a termékkörnél a világpiaci kereslet kedvezőbb, így az uniós kivitel 1,7 százalékos növekedése várható.
Visszaszorul a teljes tejpor
Egészen más irányt mutat a teljes tejpor piaca. Termelése már 2025-ben 8,6 százalékkal csökkent, miközben az export 15 százalékkal esett vissza. A negatív folyamat 2026 első hónapjaiban is folytatódott.
A Bizottság az idei év egészére a teljes tejpor termelésének további 3,1 százalékos, kivitelének pedig 5 százalékos csökkenését várja. Ennek egyik fontos oka a közel-keleti térség gyenge kereslete, amelyet a geopolitikai és szállítási bizonytalanságok tovább súlyosítanak.
A friss tejtermékek előállítása összességében 0,6 százalékkal mérséklődhet, elsősorban az ivótej fogyasztásának visszaesése miatt. Ezzel párhuzamosan azonban a joghurt és a tejszín iránti erős kereslet továbbra is növekvő termelést indokolhat ezekben a kategóriákban.
Az uniós tejágazat 2026-os képe így kettős: a magasabb tejhozamok és a bővülő alapanyag-kínálat kedvező helyzetet teremt a feldolgozóknak, de a gazdaságok jövedelmezőségét egyre inkább veszélyeztetik a növekvő költségek és a mérséklődő nyerstejárak. A termékpálya kilátásait az év második felében elsősorban az energiaárak, a fogyasztói árak alakulása és a közel-keleti kereskedelmi útvonalak helyzete határozhatja meg.
Magyarország: jól járnak a vásárlók, szenvednek a termelők
Magyarországon 2026 első öt hónapjában meredeken csökkent a nyerstej termelői ára, és májusra a bolti tejtermékek egy részénél is megjelent az áresés. Az Agrárközgazdasági intézet adatai szeirt, májusban a nyerstej ára az áprilisihoz képest további 3,3 százalékkal, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 33,4 százalékkal zuhant. A csökkenést részben az alapár 2,8 százalékos mérséklődése, valamint a tej zsír- és fehérjetartalmának kisebb romlása magyarázta.
A januári 163,81 forintos szintről májusra 133,82 forintra csökkent az átlagár, ami négy hónap alatt 18,3 százalékos visszaesést jelent. A 2025. novemberi közel 196 forintos szinthez képest a májusi ár már több mint 31 százalékkal volt alacsonyabb.
A nyerstej kiviteli ára 2026 májusában mindössze 88,60 forint kilogrammonként volt. Ez:
- áprilishoz képest 7,8 százalékos,
- éves összevetésben 51 százalékos
csökkenést jelentett. Az exportár így mintegy 34 százalékkal maradt el a hazai termelői átlagártól. Közben a kivitt tej mennyisége éves alapon 14,7 százalékkal nőtt, ami arra utal, hogy a több exportált alapanyag jóval alacsonyabb áron talált piacot.
A KSH 2026. májusi fogyasztóiár-adatai szerint az előző év azonos hónapjához képest:
- a tej 6,3 százalékkal,
- a sajt 9,4 százalékkal,
- a vaj és vajkrém körülbelül 11 százalékkal,
- a sajt nélküli tejtermékek összességében 0,6 százalékkal
kerültek kevesebbe.
A termelők a szaktárcához fordultak
A Világgazdaság korábban beszámolt arról is, hogy a Tej Terméktanács a szakminisztériumhoz fordult konkrét intézkedéseket kérve a tárcától a válság csillapítására. A Tej Terméktanács szerint a jelenlegi árszint sem a hazai feldolgozásra értékesített nyers tej, sem az exportra kerülő tej esetében nem éri el az átlagos termelői önköltséget. A gazdaságok jelentős része veszteséggel termelhet, miközben a költségoldalon továbbra is magas energia-, munkaerő- és egyéb működési költségek hárulnak rájuk.
A mostani helyzet nem előzmény nélküli, máskor is előfordultak ilyen áringadozások. A mostani áresés azonban különösen veszélyes a Tej Terméktanács szerint, mert az ágazat minden szereplőjénél jelentős és elhúzódó veszteségekről lehet beszélni. A közleményben hangsúlyozzák, hogy ennek már látható következményei vannak, hiszen egyre több tejtermelő telep szűnik meg. Az agrárminiszternek írt konkrét kéréseket a korábbi cikkünkben részleteztük.
