Újabb jó évet vár a hazai bányászat

A hazai bányászat termelése 2018-ban 54 százalékkal meghaladta az előző évi szintet – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép az iparról, 2018 című kiadványában. Az ipari termelés mindössze 0,5 százalékát adó ágazat helyzete még kedvezőbb, mint ahogy a KSH adatai mutatják, a hiba a cégek főtevékenységének TEÁOR-besorolásából fakad, mert az adatbázisban a bányászat valójában csak a kőfejtés kategóriát jelenti. Várhatóan 2020-tól már reális lesz a kép a KSH és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat közös szakmai egyeztetésén alapuló kormányhatározat-módosítás révén – mondta a Világgazdaságnak Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség (Mabsz) ügyvezető főtitkára. A szakember arról tájékoztatott, hogy az anyagkitermelés 42 százalékkal, a homok-kavics 15 százalékkal, a kövek kitermelése 24 százalékkal, a perlittermelés pedig 8 százalékkal nőtt tavaly. A szénbányászat termelési volumene ugyan kis súlyú, de a villamos energia termelésében és az energiaellátás biztonságát tekintve a mátrai lignittermelés ma is jelentős szerepet tölt be. Az összes szénkitermelés 2 százalékos csökkenése nem számottevő, a kőolaj- és földgáz-kitermelés viszont a sikeres koncessziós területek termelésbe lépésével nőtt: a kőolajtermelés 16, a földgáztermelés 5 százalékkal emelkedett.

A Mabsz főtitkára szerint a tavalyi eredményekhez nagyban hozzájárult az építőipari konjunktúra az infrastrukturális fejlesztésekkel és a vasútipálya-felújítások kőigényével. A fejlődő építőipar továbbra is növekvő alapanyag-ellátást tesz szükségessé, ami nagy kihívás az ágazatnak, esetenként hiány is várható. Az energiahordozó ásványi nyersanyagok esetében a szabályozás és a hatékonyságnövelés a fő feladat.

A szövetség ügyvezető főtitkára elmondta, hogy az energetikai szénbányászat jövője összefügg a klímapolitikával. A szén-dioxid drasztikusan megemelkedett kvótaárai rendkívül kedvezőtlenül hatnak nemcsak a szenes erőművekre, hanem az építőanyag-ágazatra (cement-, cserép-, téglagyártókra) is. A szakember szerint változatlanul szigorú klímapolitikával hosszú távon tisztaszén-technológiákat kell alkalmazni, és a metanolgazdaságot célszerű fejleszteni. A szénhidrogén-bányászat esetében a tartalékok hatékonyabb és nem hagyományos technológiákkal való kitermelését kell megoldani, ebben a kutatás-fejlesztési forrásbevonások elősegítése és támogatása lenne elsődleges. A Mabsz főtitkára szerint indokolt az energiaellátókat érintő Robin Hood-adó (az energetikai cégek különadója) eltörlése, mivel a bevezetése óta jelentősen csökkentek az olajárak.

A szakember szerint a tavalyihoz hasonlóan 2019 is jó éve lesz az iparágnak. Az elmúlt fél év tapasztalatait is figyelembe véve az építőipari alapanyagok bányászatában a termelési volumen további 10 százalékos, a perlit esetében további 5 százalékos növekedésére számít az ágazat, ezzel a piaci igényeket maradéktalanul le tudja fedni. A szénhidrogén-bányászat esetében a koncessziós területek termelésbe vonása, új olajmezők bekapcsolása ugyancsak pozitív eredményt hozhat az év hátralévő részében. A földgáztárolói kapacitások tekintetében a közelmúltban jelentősen megnövekedett a kihasználtság, megközelítettük a teljes feltöltöttséget.