Nem hajtja fel az ingatlanárakat a most megállapított minimális építőipari rezsióradíj – nyilatkozta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Az óradíj mértékéről szóló rendeletet a napokban jelentette meg az innovációért és technológiáért felelős miniszter, eszerint idén a minimális építőipari rezsióradíj általános forgalmi nélküli legkisebb mértéke 3696 forint lesz. Ez 12 százalékkal magasabb, mint tavaly. Szintén emelkedik – dolgozónként és munkaóránként – körülbelül 4800 forintra az átlagos rezsióradíj, valamint mintegy 5500 forintra a szakszerelési munkák rezsióradíja is. Ez mintegy 18 százalékos emelkedés az előző évhez képest.
A minimális rezsióradíj megállapítására hat éve az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége tett ajánlatot – emlékeztetett Koji László. A céljuk akkor az építőipar kifehérítése és a feketemunka visszaszorítása volt.
Az ÉVOSZ elnöke szerint téves az az elképzelés, hogy a megemelt minimális rezsióradíj meglódítaná az építőipari árakat. Az összeget ugyanis a tavalyi építőipari árak alapján számolták ki, azaz a tavalyi bekerülési költség egyszerű lekövetéséről van szó, amelynek nincs árfelhajtó hatása. Az emelést a bérminimum, az elvárt bérminimum, valamint az irányítási és ügyviteli költségek emelkedése indokolta. Az összeget a vállalkozók által tavaly beküldött adatok átlagából számították ki, tavasszal tették le a szaktárca asztalára, és az el is fogadta. A minimális rezsióradíj minden olyan költséget tartalmaz, amely – az anyagköltségen kívül – a beruházást biztosan terheli. Ezt az összeget érdemes a kisebb beruházásoknál, akár a magánépítkezéseknél is bekérni a vállalkozótól, mert ez alatt biztosan nem lehet törvényesen elvégezni a kivitelezést – tette hozzá.
A minimális rezsióradíjat ezzel együtt mégsem kifejezetten a magánépítkezőknek, sokkal inkább a nagyobb beruházások megrendelőinek és a közbeszerzések lebonyolítóinak vezették be. A recessziós években, az építőipari körbetartozások virágkorában ugyanis szükség volt valamiféle – piaci tapasztalatok alapján kidolgozott – minimálköltség megállapítására. A kivitelezők ugyanis – sokszor csak azért, hogy alacsonyabb árajánlattal versenyben maradhassanak az építési tendereken – eleve belekalkulálták a költségekbe, hogy az építkezés végén nem fizetik ki az alvállalkozóikat.
A minimális rezsióradíj mellett ma már a hivatalosnál alacsonyabb árral pályázó céget kockázatosnak minősítheti a megrendelő, és az ár részletezésére szólíthatja fel.
Az ÉVOSZ elnöke szerint egyébként a minimális rezsióradíj bevezetése nemcsak a körbetartozás problémájának megoldásában segített, hanem a feketemunka visszaszorításában is szerepe volt. Azzal, hogy a megrendelők tudják, mennyiből lehet minimálisan kihozni egy bejelentett munkaerőt alkalmazó, adózó, biztosítással rendelkező építkezést, minimálisra csökkentek az elmaradt kifizetések miatt félbehagyott munkák, és az építőipari minőség is látványosan javult.
Koji László azt is hozzátette,
az építőipar nagy problémáját a szerződés nélküli építkezések jelentik. Felméréseik szerint ugyanis a lakossági beruházások 70 százalékánál semmilyen papír nincs.
A legtöbb minőségi gond azután éppen ezekkel az építkezésekkel van. A szerződéskötés ösztönzésére ezért az ÉVOSZ javaslatot terjesztett be, amelyben azt kéri, hogy a lakásfelújításoknál az építkezők az áfa egy részét visszaigényelhessék. Ez az intézkedés – mint mondta – szintén az építőipar kifehérítését szolgálná.
