Infláció alatt lehet a bérnövekedés

A Világgazdaság számításai szerint jövőre 2 százalékkal nőnek az egyetemi, főiskolai és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alá tartozó dolgozóknak szánt személyi juttatások, míg az infláció a jegybanki előrejelzés szerint 3,4 százalékos lehet. A 2020-as költségvetésben 678 milliárd forintot különítettek el a tanárok fizetésére, ezzel a ráfordítások 2014-hez képest 40 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen több, mint az ez idő alatt kumulált 5,4 százalékos infláció. Az egy főre jutó havi juttatás 365 ezer forintra jön ki változatlan létszám mellett, így kedvezmények nélkül 243 ezer forintos nettó bérrel lehet kalkulálni. Mindez persze egy átlag, és a béren kívüli juttatások összegét is tartalmazza.

A felsőoktatásban mintegy 69 ezer forinttal magasabb az egy főre jutó havi ráfordítás a jövő évi büdzsében, mint a közoktatásban. Míg az előbbiben dolgozók 412 ezer forintra, az utóbbiak 343 ezer forintos átlagos juttatásra számíthatnak.

A végzettségükhöz képest sokkal alacsonyabb a közoktatásban dolgozók bére: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az idei első fél évben 466 ezer forintos bruttó átlagkeresetet állapított meg a szellemi foglalkozásúak körében, ami összevetve a 365 ezer forintos tanári juttatással mintegy 28 százalékos elmaradásról tanúskodik. Még nagyobb az eltérés, ha a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokkal vetjük össze a pedagógusbéreket: ebben a kategóriában a 2019. január–júniusi időszakban 517 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ezzel számolva a lemaradás már 41 százalékos.

Meglátszanak a csúcsbérek

A kiemelkedő vezetői fizetések nélkül számolva egy átlagos tanári fizetésre 2017-ben 259 ezer forintot költött az állam a közoktatásban, míg a felsőoktatásban mindössze 208 ezer forintot – derült ki a 2017-es zárszámadásból. A Klik alá tartozó tanárok így 172 ezer forintból gazdálkodhattak, amit persze jelentősen javíthatnak a béren kívüli juttatások kedvező adózási feltételei, ám a legtöbben még így is 200 ezer forint alatt kereshettek. A felsőoktatásban dolgozók adózás után 138 ezer forintot kaphattak kézhez, itt is javító tényező lehet a cafeteria. A felsőoktatásban dolgozók jelentős része azonban csak másodállásban dolgozik, ezért a jövedelmük ennél sokkal magasabb is lehet. | VG