Az elmúlt időszakban a hazai malmok keresték a búzát, de ez lefutott, most csend van a piacon – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ennek a nyugalomnak az az oka, hogy az exportpiacok még nem indultak be, de a GOSZ-elnök szerint ebben az időszakban ez nem szokatlan. Ilyenkor ugyanis a Nyugat-Európában még folyó aratás végéig kivárnak a piaci szereplők. A globális piacon a 758 millió tonnásra becsült felhasználást meghaladó termés várhatóan az árcsökkenés irányába hat, és ez volt érezhető augusztusban Magyarországon, amikor a fizikai piacon tonnánként átlagosan 48,6 ezer forintot adtak az étkezési búzáért. A tavalyinál várhatóan 12 százalékkal nagyobb lesz az európai termés, ami nem jó hír az exportőröknek, de a szakértők szerint a hagyományosnak mondható magyar exportpiacokon (ilyen az olasz, az osztrák és a román) fennmaradhat a kereslet, mivel az idei búzatermés fehérje- és sikértartalma jó. A harmadik legnagyobb búzaimportőrnek számító Romániában pedig az általában jellemző európai termésnövekedéssel ellentétben 5 százalékkal kevesebb búza termett.
Az őszi vetéseket idén nem akadályozta az időjárás, és a napraforgó betakarítása is időben megkezdődött. A GOSZ kifejezetten jó termésre számít, figyelembe véve azt is, hogy a magyarországi, hektáronként 3 tonna körüli hozamok ennél a növénynél világszintet képviselnek. Az elmúlt évben hektáronként 2,97 tonna volt az átlag, és az agrártárca termésbecslése szerint az idén is hasonló lesz, a minisztérium ugyanis a tavalyinál 7 százalékkal kisebb termést vár, az előző évinél 7 százalékkal kisebb területről. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a napraforgómag az egy évvel korábbinál 2 százalékkal magasabb áron, tonnánként átlagosan 98,1 ezer forintért cserélt gazdát augusztus végén.
A kukoricapiaci helyzet szintén áremelkedést valószínűsít. A NAIK AKI idézi a Nemzetközi Gabonatanács legfrissebb elemzését, amely szerint a 2018–2019-es gazdasági évben 1100 millió tonnára becsülhető a kukorica globális kibocsátása. Ez a mennyiség viszont nem fedezi az 1139 millió tonnára jelzett felhasználást, ezért a zárókészlet 12 százalékkal, 284 millió tonnára szűkülhet a szezon végére. A világpiaci árakra jelentős hatással lehet az is, hogy a világ első számú kukoricatermelőjénél, az Amerikai Egyesült Államokban rendkívül későn vetettek. Ennek is betudhatóan az egy évvel korábbinál 4 százalékkal kevesebb, 353 millió tonna lehet az idei kukoricatermésük. A GOSZ-elnök arra számít, hogy Nyugat-Európában kifejezetten nagy kereslet lesz a kukoricára. Ennek az az oka, hogy Kína az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső húsmennyiséget elsősorban innen, és nem az Egyesült Államokból akarja pótolni. Ez pedig élénkíti a sertéstermelési kedvet, ezzel együtt pedig a takarmányigényt, ami végső soron fokozza a kukoricakeresletet. Ez a magyar árakra is hatni fog, attól függetlenül is, hogy a vaddisznókban előforduló ASP miatt Magyarország nem szállít húst Kínába. A jelenlegi piaci árak azonban még nem tükrözik ezeket a várakozásokat. Az elemzők a tavalyinál 3 százalékkal magasabb, 63,5 millió tonna uniós kukoricatermést várnak, míg az agrártárca az elmúlt évinél 8,5 százalékkal több, 8 millió tonnás betakarított mennyiségre számít. Az árutőzsdei jegyzések is lefelé tartottak az elmúlt hetekben, a NAIK AKI adatai szerint a magyarországi fizikai piacon az egy évvel korábbinál csaknem 11 százalékkal alacsonyabb, átlagosan 41,5 ezer forint volt a tonnánkénti termelői ár augusztus végén.
