Látható lökést adhat a gazdaságnak a béremelés

A GDP-növekedést 0,1-0,2 százalékponttal támogathatja a két-három év alatt megvalósuló egészségügyi béremelés – mondta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint nem perdöntő makrogazdasági szinten az, hogy 77 ezer alkalmazott bérét rendezik, ez túl kicsi szegmense a gazdaságnak, összevetve a 700 ezer közszférában dolgozóval vagy akár a teljes, 4,6 millió körüli foglalkoztatotti létszámmal. Az viszont jól látható, hogy a gazdaság motorját, a belső fogyasztást és a keresletet támogatná a jövedelmek feljebb tornászása.

A kiskereskedelemben, a fogyasztásban, a hitelfelvételi kedvnél és a megtakarításokban is lecsapódhatnak a béremelések – magyarázta Suppan Gergely. Nem ismerjük az érintettek megtakarítási, fogyasztási és egyéb preferenciáit, így nem megjósolható, hogy a magasabb bérből mire költhetnek többet a dolgozók, az viszont bizonyos, hogy a gazdasági növekedésre kedvező hatással lehet. Mivel nem egyszerre emelik meg a béreket, hanem lépcsőzetes felzárkóztatás várható, a kedvező makrogazdasági hatások is fokozatosan jelentkeznek majd.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, 2018-ban a közegészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete 288 ezer forint volt, míg a magánszférában ennél 10 százalékkal többet, mintegy 317 ezer forintot kerestek az alkalmazottak. Ennek az eltérésnek a csökkentéséhez az ideihez képest 14 százalékkal emelkednek a ráfordítások, míg a 2017-es költségeknél 43 százalékkal többet szán a kormányzat a gyógyító-megelőző ellátásban dolgozók bérezésére, vagyis jövőre 326 milliárd forint jut erre. Az előirányzat alapján 2020-ban 76 százalékkal több juthat az egészségügyi bérekre, mint 2014-ben.