Szárnyra kaptak a boltok
A visszafogottabb májusi és júniusi növekedés után júliusban ismét dinamikusan bővült a kiskereskedelmi üzletek forgalma, a két számjegyű béremelkedés pedig a fogyasztás és a kiskereskedelem további tartós emelkedését vetíti előre, amivel a GDP húzóereje maradhat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júliusban a boltok forgalma a nyers adat szerint 6,9 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva pedig 6,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, markánsan élénkült tehát a forgalom a júniusi 4,3, illetve 5,2 százalékos növekedést követően.
Tovább nő a magyar lakosság vásárlási kedve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommentárja szerint: júliusban a kiskereskedelem forgalma folyó áron 1066 milliárd forint volt. A lendületes emelkedést a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének dinamikus bővülése alapozza meg, amelyben meghatározó tényező a foglalkoztatottság és a keresetek folyamatos növekedése. A családokat támogató kormányzati intézkedések és a tartósan növekvő lakossági hitelállomány a fogyasztás további emelkedését vetíti előre – tette hozzá az ITM.
A dinamikus bérnövekedés továbbra is elegendő forrást biztosít mind a megtakarítások, mind a fogyasztás növekedéséhez – véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Júliusban csak az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma növekedett lassabb ütemben, mint a megelőző hónapban, ami a felfelé mozduló üzemanyagárak eredménye lehet. A nem élelmiszerüzletek forgalmának 9 százalékos növekedése március óta a legjobb érték, elsősorban az iparcikkek, bútorok és műszaki cikkek értékesítése szárnyalt.
Nem okozott meglepetést Németh Dávidnak, a K&H Bank vezető elemzőjének, hogy a növekedés motorja a nem élelmiszerek iránti kereslet volt, ugyanis a tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedése régóta fontos szerepet játszik a kiskereskedelem alakulásában. Az elemző szerint a korábbi években, negyedévekben a foglalkoztatás bővülése és a nettó reálbérek emelkedése miatt nőtt a non-food kategória forgalma, az idén viszont már a fogyasztási hitelek látható bővülése is nagy szerepet kap ebben. Az utóbbiak állománya nem képez rendszerszintű kockázatot, de hosszú távon a hitelre alapozott túlzott fogyasztás rizikóssá válhat – figyelmeztetett Németh Dávid.
