Szétoszthatják az államkasszából a többletet

Számos terület igényel többletforrást, az egészségügy hagyományosan kapni szokott az év végén megmaradt forrásokból, a tanárok bérrendezésére is szükség lenne, valamint nagy valószínűséggel jut a családvédelmi akciótervre és a gazdaság fejlesztésére is – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője a költségvetés lehetséges őszi módosításáról. Az is előfordulhat, hogy egyes területekhez kevesebb forrást jelöl meg ez előirányzat, ám nem elvonásról lehet szó ebben az esetben, hanem a megtakarított összegeket csoportosíthatják át, mivel az előzetesen tervezett alatt alakult a közfoglalkoztatottak száma, ezért például a Start munkaprogramban lehetnek megmaradt pénzek – fűzte hozzá a szakértő. Varga Mihály pénzügyminiszter a második negyedéves GDP-adat után tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a vártnál lényegesen kedvezőbben teljesült eddig az előirányzat, ezért lehetséges, hogy az ősz folyamán módosítják a költségvetést. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a bevételek 62 százaléka érkezett be az év első hét hónapjában, ami lényegesen több, mint a tavalyi azonos időszaki 52 százalék. A kiadások ennél kisebb mértékben emelkedtek, 2018. január–júliusában a tervezett éves költések 58 százaléka valósult meg, míg az idén 61 százalékon áll ez a mutató. Bár a második fél évben a bevételekre negatívan hat a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése, a kiadásokat pedig növeli a családvédelmi program, a megcélzott 1,8 százalékos GDP-arányos deficit és a 69 százalék körüli államadósság még így is elérhető – fejtette ki a GKI vezérigazgató-helyettese. A kormány jövő évi makrogazdasági prognózisa kifejezetten optimista, az 1 százalékos hiánycél csak kiadási feszültségekkel és az esetlegesen megjelenő válság kezelése nélkül képzelhető el. Karsai Gábor 2020-ban 1,3 százalékos deficitre és 67 százalékra csökkenő adósságrátára számít. Regős Gábor szerint a kormányzat az idei 1,8 százalékos hiánycélt teljesíti, sőt, ennél néhány tized százalékponttal kisebb deficitet ér el, mivel azért tartalékol, hogy a hiánycél biztosan teljesüljön, ez határozza meg az év végén elkölthető többletforrás méretét. A következő hónapok államháztartási számai is fontosak lesznek, és az egyes minisztériumokhoz rendelt forrásokból megmaradó összegek sem elhanyagolhatók, ezekhez szintén új célokat lehet kijelölni. Az idén 2,2 százalékos pénzforgalmi hiány és 1,6 százalékos uniós módszertan szerinti, úgynevezett ESA-deficit várható, jövőre pedig 1,6, illetve 1 százalékra mérséklődhetnek a hiányadatok. A Századvég elemzője hozzáfűzte: a kormányzati célszámnál kedvezőbb várakozás annak köszönhető, hogy a költségvetésbe 350 milliárd forinttal több folyhat be a tervezettnél, a pénzforgalmi egyenleg azonban jelentős mértékben függ attól, hogy mennyi uniós forrás érkezik meg az idén.

Varga Mihály pénzügyminiszter már kilátásba helyezte a büdzsé lehetséges módosítását