A Világgazdaság elemzői konszenzusa alapján augusztusban 3,2 százalék lehetett az éves alapon mért mindössze 0,1 százalékponttal magasabb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásánál, és az előző havi adathoz képest csak 0,1 százalékpont csökkenést jelez. A Központi Statisztikai Hivatal holnap 9 órakor közli az augusztusi fogyasztói árindex adatát, az MNB pedig 11 órakor teszi közzé a frissített inflációs alapmutatókat. A maginfláció az előző hónappal megegyező mértékű, 3,7 százalék maradhatott, és az adószűrt maginfláció – júliushoz hasonlóan – 3,2 százalékon állhat. Ugyan az idei fogyasztói árindex az elemzők szerint 0,2 százalékponttal magasabb lesz az MNB 3,2 százalékos becslésénél, jövőre viszont a szakértők várnak alacsonyabb, 3,3 százalékos inflációt, amely 0,1 százalékponttal alacsonyabb a jegybanki prognózisnál.
„Az olajárak csökkenése mérsékelte a fogyasztói árindexet, az alapfolyamatok azonban továbbra is erősek, a maginfláció a célsáv tetejének közelében tartózkodhat”
– mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Szerinte a következő hónapokban az olajár és a forintárfolyam alakulása határozhatja meg az infláció alakulását. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint augusztusban a ruhaboltok leértékelései és az üzemanyagárak csökkenése lefelé húzhatta a fogyasztói árindexet, a korábbinál gyengébb forintárfolyam pedig egyelőre nem jelenik meg az infláció alakulásában. Októberig 3,5 százalék alatt maradhat a drágulás üteme, majd az év utolsó két hónapjában – részben a bázishatás miatt – ismét megközelítheti a célsáv tetejét, és éves átlagban 3,4 százalék lehet a fogyasztói árindex.
Mivel az MNB elkötelezett a laza monetáris politika mellett – ezt egyébként a külső környezet is segíti –, ezért amíg a figyelt inflációs mutatók nem kerülnek tartósan 4 százalék fölé, addig szigorító intézkedés sem várható. A CIB Bank szakértője jövőre enyhülő inflációs nyomásra számít, valamivel a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat a mutató. Kuti Ákos, a Danube Capital R&A vezérigazgató-helyettese más véleményen van: szerinte az éves árdinamika 3,4 százalékra erősödött augusztusban az előző hónappal összevetve, ami az üzemanyagárak alakulásának és az adóváltozásoknak a következménye. A szakember hozzátette, hogy a folytatódó magas szintű bérkiáramlás következtében 2020-ban is erős marad a belső árnyomás. Igaz, ezt részben ellensúlyozza a szociális hozzájárulási fokozatos csökkentése.
