Jövőre várhatóan már a hazai utazási irodák zöme teljes (bruttó) áron hirdeti meg utazási csomagjait, ennek köszönhetően az utasok nem a megtévesztő árak alapján választanak utazási partnert, hogy majd a szerződéskötés előtt szembesüljenek a további költségekkel. Tőlünk nyugatabbra több országban az utaztatók a tényleges költségeket tüntetik fel a hirdetéseikben, s az utas úgy tervezheti meg az útjait, hogy tudja, a közölt árnál csak akkor kell többet fizetnie, ha például fakultatív kirándulást rendel. Az utazáshoz kötelezően-szükségszerűen kapcsolódó szolgáltatások – repülőjegy, szállás, transzfer, illeték – nem lehetnek megbontva.
A hazai piac egy része régóta küzd a teljes áras úthirdetésekért, ám mivel a magyar utazók árérzékenyek, eddig nem sikerült olyan összefogást elérni, amely révén ne az szerzett volna előnyt, aki a ténylegesen fizetendő összegnek sok esetben töredékéért, pusztán a szállás+repülőjegy árával hirdette meg az utat, míg a tényleges költség akár 30-50 százalékkal is magasabb lehetett. Ezek a cégek azzal számolhattak, hogy csak az utasok kis része fordult ki az irodából, amikor szembesült a kinézett út tényleges költségeivel – ez persze a fogyasztói tudatosságról is szól.
A megbontott árakért azonban nem csak az utazási irodákat lehet okolni. Miközben az a közvetlenül a fogyasztóknak eladott repülőjegyek esetében kötelezően előírta a teljes áras, illetékmentes díjhirdetést, a légitársaságok a mai napig megbontott árakat adnak meg az utaztató partnereknek – olyan díjszabásokat, amelyeknél például adózási, könyvelési szempontból kedvezőbb a légicégnek nem a jegy árán, hanem az illetéken vagy épp a kerozin pótdíján komolyabb hasznot húzni.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
