Az ipar is szabadságra ment a nyár végén
Augusztusban az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A termelés az év első nyolc hónapjában 5,6 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában, a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékkal mérséklődött.
Működik a magyar beruházásösztönzési politika, mert amíg máshol stagnál vagy csökken az ipari termelés, addig itthon bővül – kommentálta a KSH adatait György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára. Magyarország célja, hogy ezt a lendületet fenntartsa, további működő tőkét vonzzon be Magyarországra, és stabil, megbízható, termelékeny, hazai tulajdonú beszállítói bázist biztosítson az iparnak a magyar munkavállalók foglalkoztatására – emelte ki. Szerinte tartósan teljesíthető az a stratégiai cél, hogy a magyar gazdaság az uniós átlagnál 2 százalékponttal gyorsabban növekedjen.
A nyári leállások tavalyitól eltérő ütemezésével magyarázta a járműgyártás júliusi és augusztusi növekedésének jelentős eltérését Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Kommentárjában felhívta a figyelmet arra, hogy a német ipar továbbra is gyengén teljesít, a rendelésállomány éves szinten több mint 6 százalékkal csökkent, ami a magyar gazdaság szempontjából is kockázatot jelent. Ennél optimistább Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Úgy véli, a hazai ipar teljesítménye lényegesen felülmúlja a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, és ezt az egyes új autómodellek hazai gyártásának felfutása támogatja. A Takarékbank a feldolgozóipari kapacitások bővülésével számol, amit többek között a beruházások és a működő tőke beáramlásának növekedése biztosít.
Egyelőre nehéz megítélni, hogy a vártnál valamivel nagyobb augusztusi lassulás mennyiben tudható be a nyári leállásoknak és mennyiben a gyengélkedő exportkeresletnek – közölte Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az őszi adatok szerinte vélhetően tisztább képet nyújtanak majd erről, és segíthetnek annak megítélésében, hogy az európai növekedés lassulása, illetve az autóipar globális problémái milyen mértékben fogják a hazai ipar teljesítményét befolyásolni. Az Erste elemzője arra számít, s az üzleti bizalmi indexek alakulása is arra utal, hogy a kedvezőtlenebb külső környezet negatív hatásai 2020-tól a magyar iparstatisztikákban is jelentkezhetnek. Noha az augusztusi adatokat szinte kivétel nélkül gyengének tartották az elemzők, vélekedésük szerint az idén még kitarthat az ipar lendülete, és alsó hangon 5, de akár 6 százalékkal is nőhet a magyar ipar teljesítménye.
