Célba talált az infláció szeptemberben

Az éves alapon mért infláció 3 százalékra süllyedhetett szeptemberben az előző havi 3,1 százalékról a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden teszi közzé a tényadatot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 3 százalékos célja alatti, 2,9 százalékos fogyasztói árindexre számít az év kilencedik hónapjában. Lapunk összesítése szerint a maginfláció 3,7 százalékon, az adószűrt mutató pedig 3,2 százalékon maradhatott. Az elemzők idén 3,4 százalékos éves átlagos fogyasztói árindexet várnak, míg jövőre 3,3 százalékos lehet a drágulás üteme.

A forint gyengülése és az olajárak emelkedése felfelé tolta az inflációt, míg a nagy európai gazdaságok növekedésének lassulása lefelé húzta a mutatót, a fogyasztói árindex 3,3 százalékos emelkedésére számítunk – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője viszont 2,9 százalékra mérséklődő pénzromlást prognosztizál, szerinte a mérőszám január óta először a 3 százalékos jegybanki cél alá süllyedhet. A mérséklődés mögött elsősorban a maginfláción kívüli tételek – különösen a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagok – visszafogott árváltozása áll. A szakértő szerint a maginfláció 3,9 százalékra nőhet, ami a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek drágulásának tudható be.

A külső árnyomás továbbra is visszafogott, ám az üzemanyagárak emelkedtek augusztushoz képest, ugyanakkor a bázishatás miatt az infláció 3 százalékra csökkenhet – magyarázta Kuti Ákos, a Danube Capital R&A vezérigazgató-helyettese. Az év utolsó két hónapjában azonban ismét emelkedő pályára állhat a fogyasztói árindex a 2018. év végén csökkenő olajárak miatt kialakult alacsony bázis következtében.

A Danube Capital elemzője arra figyelmeztet, hogy 2019 utolsó hónapjaiban a fogyasztói árindex elérheti a 4 százalékot, ugyanakkor az éves átlagos pénzromlás 3,4 százalék lehet. A magyar gazdaság belső árnyomása az infláció gyorsulását támogatja, az olajárak várható csökkenése és a szabályozott árú termékek árszínvonalának esése viszont a dinamika mérséklődését hozhatja. A maginfláció a fogyasztói árindexhez képest erőteljesebben emelkedhet, a folyamatot bérkiáramlás erősíti. Az átlagbérek továbbra is dinamikusan nőhetnek idén és 2020-ban egyaránt, ugyanis a bérmegállapodás értelmében 2019-ben és jövőre is 8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a szakmunkások garantált bérminimuma.

Kuti Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresetek növekedése a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet, amit csak részben ellensúlyozhat a szociális hozzájárulási adó mérséklődése.