Megmaradt a kormánypártok fölénye

Áttörésnek nem, de a részsikereknek feltétlenül örülhet a Fidesz–KDNP-vel szemben egybeolvasztott ellenzék a 2019-es önkormányzati választás kapcsán. A közös jelöltekkel versenybe szálló ellenzéki pártok főképp a budapesti kerületekben értek el eredményeket. A 23 fővárosi kerületből tizennégyben ellenzéki, kilencben kormánypárti polgármesterjelölt futott be. Karácsony Gergely elnyerte a főpolgármesteri címet Tarlós Istvántól, a fővárosi közgyűlés 33 helyéből 18-at az ellenzék, 15-öt a Fidesz tölthet fel. Több fontos, megyei jogú városban is az ellenzéki formáció adhatja a polgármestert a következő ötéves ciklusra. Ugyanakkor az ország egészének politikai térképe és a leadott érvényes szavazatok alapján továbbra is megkérdőjelezhetetlen a kormánypártok vezető szerepe.

A Fidesz–KDNP fölényét támasztja alá az országosan leadott listás szavazatok végeredménye, ebben a pártszövetség 50 százalék felett szerepelt. A pártokra leadott voksok megoszlása alapján a jobboldal 1,8 millió, az ellenzék pedig 1,4 millió szavazatot gyűjtött. E számokból az is következik, hogy amennyiben vasárnap országgyűlési választást tartottak volna, a kormánypártok körülbelül 120 fős frakcióval ülhetnének be a parlamenti patkóba. Ez ugyan kevesebb, mint a 2018-ban megszerzett 133 országgyűlési szék, de jól mutatja a jobboldal erőfölényét. A májusi európai parlamenti választáshoz képest a kormánypártokat összesen mintegy negyvenezerrel többen támogatták. Az ellenzéki tömb csaknem 300 ezer szavazatot veszített ebben az összevetésben.

A megyei közgyűlésekben mindenhol Fidesz-többség jött létre, így az önkormányzati választásnak ebben a kategóriájában 19-0-ra győzött a kereszténydemokrata szövetség. A Fidesz–KDNP a 19-ből 16 megyében jobban szerepelt, mint öt éve: 2014-ben a megyei közgyűlési helyek nem egészen 58,5 százaléka volt a Fideszé, most több mint 64 százaléka. A már említett megyei jogú városok körében 13-ban a Fidesz delegáltját választották polgármesternek, 10-ben az ellenzékét. Az önkormányzati képviselői helyekből a kormánypártok 244 helyet szereztek, az ellenzéki pártok pedig együtt 137-et. Szorosan ide kapcsolódó adat, hogy az ötezer lakos feletti települések kategóriájában 147-nek Fidesz–KDNP-s polgármestere lesz, vagyis az ilyen lakosszámú települések több mint felében.

Külön említést érdemelnek a Győrben történtek. A Győr-Moson-Sopron megyei székhelyet 2006 óta vezető fideszes Borkai Zsolt körül súlyos életviteli botrány robbant ki az elmúlt hetekben. Ha csak szűken is, de a politikus ezzel együtt is hozta Győrt a pártjának. Ez azonban inkább kudarccal ér fel, hiszen a város politikai identitása ősfideszes, vagyis a vékony győzelem arról is árulkodik, hogy a kormánypárti választók jókora része elfordult Borkaitól. Ráadásul az egykori olimpiai bajnok magánéleti tettei valószínűleg továbbgyűrűztek, és politikai hátrányt okoztak más települések fideszes aspiránsai számára is. Könnyen lehet, hogy a Fidesz szempontjából a Borkai-ügynek esett áldozatul Budapesten az első, a harmadik és a nyolcadik kerület, valamint Eger, Tatabánya és Szombathely is. Lapunk információi szerint a vállalhatatlan magatartást tanúsító Borkait a párt vezetése kizárja a soraiból.