Nincs ok temetni a magyar gazdaságot

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a gazdaságpolitika egyik fő célja a stabil költségvetési helyzet elérése. Ennek a 2018-as év maximálisan megfelel, a költségvetési eredményeket a nemzetközi hitelminősítők is értékelik, egyre nagyobb a bizalom a hazai fiskális folyamatokkal kapcsolatban – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten nyújtotta be a 2018-as zárszámadási javaslatát, amely szerint a kormány tavaly alacsonyan tartotta a költségvetési hiányt, csökkentette az államadósságot, javított az ország versenyképességén, valamint növelte a foglalkoztatást, az ország növekedési potenciálját. A fegyelmezett fiskális politikának köszönhetően a költségvetési hiány 2012 óta stabilan a GDP 3 százaléka alatt van, tavaly a kormányzati szektor hiánya a GDP 2,3 százalékát tette ki. Az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke fokozatosan csökkenve 70,2 százalékra mérséklődött.

Virovácz Péter szerint historikus összevetésben egyértelműen kedvező, hogy hosszú éveken keresztül a költségvetési hiány 3 százalék alatt alakult. Mindezt ráadásul úgy sikerült megvalósítani, hogy közben nem kellett megfojtani a magyar gazdaságot folyamatos adóemelésekkel és költségvetési kiigazításokkal. A gazdaság fehéredése és az adóbeszedés hatékonyságának javítása rendkívül nagy mozgásteret biztosított a költségvetésnek arra, hogy képes legyen alacsonyan tartani a hiányt. A tendenciák egyértelműen kedvezők, és a következő években felgyorsulhatnak. Az államháztartás idei teljesítménye például kifejezetten bizakodásra ad okot. Suppan Gergely, a Takarékbank makrogazdasági elemzője arra mutatott rá, hogy az első fél évben 295 milliárd forint, azaz a GDP 1,3 százalékának megfelelő többlet keletkezett, ez alapján az éves hiány akár 1 százalék közelében alakulhat. Ennél óvatosabban fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Mint mondta, a jövő évre 1 százalékos GDP-arányos deficitet tervez a kormányzat, ami az ideihez képest jelentős hiánycsökkenés lenne. A cél elérését nehezítheti, hogy jövőre a bevételi oldal emelkedése várhatóan nem lesz annyira dinamikus, mint 2018-ban és 2019-ben. A hiánycél eléréséhez ezért a kiadások visszafogására lesz szükség, ami vélhetően az állam beruházási kiadásainak csökkenésén keresztül valósul majd meg.

Az elemzők abban egyetértettek, hogy a következő években az egyre alacsonyabb hiány járulhat hozzá a GDP-arányos államadósság csökkenéséhez, az uniós források lehívásával pedig a pénzforgalmi egyenleg akár 1000 milliárd forint nagyságrendű többletet is mutathat. Az idei év végére az államadóssági ráta 66 százalék közelébe, jövőre 63 százalék alá, 2021-ben pedig kényelmesen a maastrichti 60 százalék alá süllyedhet. Ha a következő években sikerül elérni a ténylegesen kiegyensúlyozott költségvetést, az nagy fegyvertény lehet a nemzetközi befektetők és hitelminősítők szemében.