Igenis piacképes a magyar agrárium

Globálisan nézve a legnagyobb veszélyforrás a népességnövekedés, hiszen több embert kell etetni, amihez nélkülözhetetlen az innováció – erről Szabó István Attila, az Exim üzleti vezérigazgató-helyettese beszélt az agrárszektorra fókuszálva. Szintén veszélyforrásként említette az urbanizációt: egyre többen laknak városban, így megváltoznak a táplálkozási szokások is, ami a környezetterhelés növekedésével jár. Hozzátette, hogy a világban fokozódik az erőforrásokért zajló verseny, de nem lehet elmenni szó nélkül a klímaváltozás, a határon átjutó kártevők és betegségek, valamint ezek gazdaságra, agráriumra gyakorolt hatásai mellett sem.

„A globális kihívások száma tehát nem csekély” – hangsúlyozta az Exim vezérigazgató-helyettese. Magyarországon a legnagyobb kockázat a generációváltásban rejlik, hiszen egy felmérés szerint ez a kérdés a vállalkozások 40 százalékánál akut, napi problémává vált. Szintén magyar és EU-specifikus nehézség a 2021–27-es költségvetés körüli bizonytalanság, de a szabályozási környezet és az öröklési akadályok is a kockázatok közé sorolhatók.

A Budapest Bank felmérésére hivatkozva elmondta, hogy magas szintű optimizmus jellemzi az ágazatot: a megkérdezettek 81 százaléka tervez beruházást, csaknem negyedük kapacitásbővítést. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 90 százalékának gondot okoz a megfelelő munkaerő megszerzése, 70 százalékuk csak hazai piacra értékesít, és csak 18 százalékuk gondolja azt, hogy nőni fog a nyeresége. Ráadásul több mint 90 százalékuk úgy válaszolt, hogy a jövőben nőni fognak a költségeik (például a munkaerővel kapcsolatosak) is.

Szabó István Attila arról is beszélt, hogy az agrárszektor a GDP kevesebb mint 4 százalékát teszi ki. Jelezte, hogy a mezőgazdaság kockázatosabb és beruházásigényesebb, mint más ágazatok. Ugyanakkor az exportból 8 százalékkal részesedik az agrárium, ami azt jelenti, hogy igenis piacképes a magyar mezőgazdaság.