Továbbra is 4,5 millió felett a foglalkoztatottak száma

A 2019. augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer fő volt, 18 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A foglalkoztatottak létszáma 0,4 százalékkal magasabb, 4 millió 520 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 30 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 11 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 22 ezerrel csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 443 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, a foglalkoztatási arányuk 0,5 százalékponttal, 70,3 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 438 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 77,4 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma (2 millió 6 ezer fő) nem változott, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 63,3 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel, 289 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 28,7 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 29 ezerrel, 3 millió 454 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,5 százalék volt. Az idősebb (55–64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 700 ezer főt tett ki, a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 57,2 százalékra emelkedett.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 75,5 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2, a nőknél 67,9 százalék.

Nőtt a fiatalabb korosztály körében a munkanélküliség

Az augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt – jelentette a KSH.

Az előző három hónapos időszakhoz képest a munkanélküliségi ráta nem változott, és a munkanélküliek száma is a hibahatáron belül mozdult el.

A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 7 ezerrel, 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,5 százalékponttal 13 százalékra nőtt a múlt év azonos időszakához mérve. A munkanélküliek több mint negyede ebből a korcsoportból került ki.

A legjobb munkavállalási korúak (25-54 évesek) munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3 százalékra, az 55-74 éveseké 0,7 százalékponttal 1,8 százalékra csökkent.

A 15–74 éves korosztály munkanélküliségi rátája minimálisan emelkedett az előző hónaphoz képest. A szeptemberi 3,5 százalékos mutató egyben azt is jelenti, hogy az egy évvel ezelőtti szintet alapul véve 0,4 százalékpontos csökkenést mért a KSH – olvasható az ING kommentjében.

A lassulás első jelei már érzékelhetőek

Az elmúlt hónapok tendenciáit figyelve

megállapítható egy enyhe emelkedés a munkanélküliségben, azonban a szezonális hatásoktól megtisztítva azt tapasztaljuk, hogy a munkanélküliek létszáma gyakorlatilag stagnál.

– tette hozzá az ING.

A foglalkoztatottság eközben enyhe emelkedést mutatott és már több mint 4,52 millió embernek van munkája Magyarországon. A munkaerőpiac összetételét illetően továbbra is elmondható, hogy a havi alapú bővülést az elsődleges munkaerőpiac biztosítja, miközben a közfoglalkoztatotti létszám érdemben nem változik.

A KSH szerdai adatközlése tehát nem befolyásolja az eddig kialakult képünket, miszerint a magyar munkaerőpiac elérhette a teljes foglalkoztatottság közeli állapotot. Habár a lassulás első jelei már érzékelhetőek a gazdaság más területein és a felmérések is azt jelzik, hogy a vállalatok jövőbeni munkaerő iránti igénye mérséklődik, ebből a munkaerőpiaci adatokban még nem érzékelhető semmi. Az idei év hátralévő részében várhatóan a munkanélküliség már érdemben nem tud csökkenni és jövőre is stagnálásra számítunk – teszi hozzá a közlemény.

Sokat segíthet a munkavállalói adócsökkentés

A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából – közölte a TakarékBank.

A foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna az átmenetileg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása.

Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján – illetve pl. az IT szektorban már közel meg is valósult –, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ezt megközelítő ütem várható. Kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy érdemibb munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot illetve egy esetleges forinterősödés is segítené a bérek relatív közelebb kerülését.

A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek. De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, munkaerőt kiváltó beruházásokkal – ahogy az látszik is a beruházási adatokból –, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli a következő években – közölte a TakarékBank.