Újjászülethetnek a dunai kikötők

Elkészült és tegnap bemutatták a szakmai közönségnek a Duna magyarországi szakaszára a Mahart Zrt. koordinálásával kidolgozott Országos kikötőfejlesztési főtervet, amely 2030-ig jelöli ki a kikötői infrastruktúra és szolgáltatások, valamint az egész ágazat fejlesztésének irányait. Az átfogó szakpolitikai dokumentumban megfogalmazottak szerint a dunai áruforgalmi kikötők meghatározó és hatékony multimodális csomópontokká válnak régiójuk szállítási rendszerében, egyúttal alkalmasak lesznek arra, hogy lehetővé tegyék a hazai teherforgalom legalább 10 százalékának belvízi úton való, környezetkímélő lebonyolítását.

A stratégia öt prioritási területet jelölt meg, konkrét fejlesztési célokkal. Ezek közé tartozik az úgynevezett módváltás ösztönzése, jelen esetben az áruforgalom vízi útra terelése az ágazati versenyképesség javítását segítő beavatkozásokkal, valamint további kereslet generálása a vízi áruszállítási és kikötői ágazat számára célzott gazdaságfejlesztési és ipartelepítési intézkedésekkel. A főterv ugyanis nem csupán a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére terjed ki, hanem komplex stratégiát ad a kikötői ipartelepítésre, befektetésösztönzésre, a jogi szabályozás felülvizsgálatára és a szakemberképzésre is – foglalta össze a projektzáró kapcsán kiadott közlemény. A stratégia tegnapi ismertetése alkalmából a komáromi kikötő határon átnyúló együttműködésben való fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a dunai áruforgalmi kikötők valós gazdasági és áruforgalmi igényeiről tanácskoztak a szakemberek. A komáromi kikötő megvalósíthatósági tanulmánya mellett 20 kikötőfejlesztési esettanulmányt is kidolgoztak, amelyek révén újabb, uniós finanszírozású projektek is megjelenhetnek a vízi áruszállítási, kikötői szektorban.

Az Országos kikötőfejlesztési főtervben az ágazat fejlesztésére szolgáló finanszírozási rendszer kialakítására, a 21. század kihívásainak megfelelő képzési és foglalkoztatási intézkedésekkel a humán erőforrás fejlesztésére és a fenntartható szabályozási környezet kialakítására helyezték az alkotók a hangsúlyt. A többlépcsős tervezés során összeállított főterv az ágazat eddigi legátfogóbb helyzetelemzésére épül, szövegszerűen pedig az első négy év intézkedéseit tartalmazza. A stratégia környezeti hatásainak vizsgálata még folyamatban van, végleges tartalma is változhat, mielőtt a kormány elé kerül elfogadásra. Csak ezt követően válik majd hivatalossá a koncepció.